Folytatás tegnapi számunkból
n A támogatások kérdése mindig aktuális: említette, a Szülőföld Alapnál a tudománynak külön kategóriakánt kellene szerepelnie. Mekkora esély van erre, milyen előnnyel járna ez?
– Mióta az MTA vezetése kiterjesztette hatókörét határainkon túlra, s kutatóintézetei együttműködésein túl külön programot indított a határon túli magyar tudományosság támogatására, a nemzeti jelentőségű, ámde az országhatáron túlhoz kötődő kutatási feladatok ellátására, mióta ennek a témakörnek irányítására és akadémiai képviseletére elnöki bizottságot hozott létre, Görömbei András akadémikus irányításával, mióta ösztöndíjprogramokat működtet e téren, azóta keressük annak a lehetőségét, hogy a határon túli magyarság iránt viselt alkotmányos felelősség kormányzati szinten kiterjedjen a kultúrán és az oktatáson túl a tudományos kutatások kategóriájára is.
Az akadémiai pályázati források nem elégségesek az e téren előttünk álló feladatok megvalósítására.
A Szülőföld Alap eddig is, most is támogatott tudományos kutatási programokat, valamint a nemzeti jelentőségű, normatív finanszírozással támogatott szervezetek között jócskán vannak a tudományhoz kötődőek. Ezzel együtt úgy gondolom, sokkal hatékonyabb lenne a rendszer, ha a határon túli magyar tudományosság külön és megfelelő helyet kapna a kormányzati politika támogatási rendszerében – nem csak több forrásra, de koncentrált és szakszerű támogatásra lenne szükség – ehhez az MTA évek óta ajánlja tapasztalatát, szakértelmét.
Bízunk benne, hogy a Magyar Nemzeti Tanács új bizottsága, a Felsőoktatási és Tudományügyi Bizottság, Berényi János, a VMAT elnöke irányításával hatékonyabban tudja majd képviselni ezt a véleményt. Tudjuk jól, hogy fontos a kultúra, fontos az oktatás. Tudjuk, hogy számos civil szervezet félti azt a támogatást, melyben most részesül, hiszen forrásbővülésről a mai gazdasági helyzetben nem lehet szó, ezzel együtt a tudományos kutatás önálló kategóriaként történő megjelenítése a támogatáspolitikában segíthetné a források összehangoltabb, szakszerűbb, így hatékonyabb felhasználását.
n Az MTA kutatás-pénzelési prioritásairól is szólt: oktatás, nyelvtudomány, néprajz, agrárium. Milyen forrásteremtést, együttműködési lehetőségeket jelent, az utánpótlást hogyan szolgálja?
– Az elmúlt közel 20 év alatt, mióta a kultúrnemzeti Akadémia a határon túli magyar tudományosság programját elindította, sok változás történt, a hiányosságok és problémák ellenére kialakult egy komoly intézményrendszer, kutatóbázis. Egyetemek, civil magyar tudományos szervezetek jöttek létre a környező országokban, a kapcsolattartáson, ismerkedésen rég túljutottak a hazai és a határon túli kollégák, közös kutatások folynak – megérett az idő arra, hogy az MTA a rendelkezésére álló források egy részét célzottan, koncentráltan, kiemelt Kárpát-medencei prioritásokra fordítsa, a szinte minden tudományterületen elérhető ösztöndíjazás mellett néhány projektet kiemeljen. Erről folyik az egyeztetés hónapok óta, hiszen csak a helyi tudásra alapozva dolgozhatók ki ezek a közös kutatási programok, a két- vagy többoldalú együttműködéssel megvalósítható munkák. Jó példa az évek óta formálódó Termini hálózat, melynek keretében magyarországi és környező országokbeli nyelvészek végeznek közös vizsgálatokat, s kísérlik meg eljuttatni eredményeiket részben az érintettek, pl. az iskolaválasztás nehéz döntése elé kerülő szülők, vagy a politikusok kezébe – mert a hasznosulás legalább olyan fontos, mint maga a kutatás, hiszen a fiókban lévő tudás mit sem ér. Más diszciplínák területén (antropológia, demográfia, történettudomány, agrárkutatások, környezettudomány) is jogosak lehetnének a hálózatok: a lokális tudások együttesen szinergikus többletet eredményeznek. A több országbeli kutatók, intézmények jó kiindulási pontjai lehetnek komolyabb nemzetközi pályázatoknak is – forrásbővülést, utánpótlás-nevelést egyaránt lehetővé téve.
Komoly szakmai bázist, kutatói kapacitást jelent a több mint 1300 főt számláló akadémiai köztestület a Kárpát-medencében: a feladat az, hogy megtaláljuk együttműködéseink leghatékonyabb, a térség jövőjét leginkább szolgálni képes módját, ami egyaránt érdeke minden itt lakónak, nemzeti, etnikai hovatartozástól függetlenül. S ezen a téren előrelépést csakis közösen érhetünk el. Ezért is nagyon fontosak a térségi események, ezért is volt öröm látni a VMAT első konferenciáján részint a térség más tudományos szervezeteinek, részint pedig az ifjúság szépszámú, s még délutánra is türelemmel ott maradó képviselőjének jelenlétét – hallottuk Tarnóczy Marianntól.
