Az elsődíjas amerikai Stephanie Sinclair képén egy afgán jegyespár látható. Öröm és boldogság helyett azonban a kép szomorúságot sugároz. A vőlegény, Mohammed 40 éves, jegyese, Ghulam épphogy betöltötte 11. életévét. Ma kislányok millióit kényszerítik férjhezmenetelre a szülők. Az UNICEF adatai szerint 60 millió fiatal lányt adtak férjhez még nagykorúsága elérése előtt, a gyermek menyasszonyok fele Dél-Ázsiában él.
Az elsődíjas amerikai Stephanie Sinclair képén egy afgán jegyespár látható. Öröm és boldogság helyett azonban a kép szomorúságot sugároz. A vőlegény, Mohammed 40 éves, jegyese, Ghulam épphogy betöltötte 11. életévét. Ma kislányok millióit kényszerítik férjhezmenetelre a szülők. Az UNICEF adatai szerint 60 millió fiatal lányt adtak férjhez még nagykorúsága elérése előtt, a gyermek menyasszonyok fele Dél-Ázsiában él.
A győztes, Stefanie Sinclair 2005 és 2007 között Afganisztánban, Nepálban és Etiópiában készített fotósorozatot a gyermekházasságokról. A házasságot Dél-Ázsiában gyakran egyszerű gazdasági tranzakciónak tekintik, amelyben a menyasszony áru, minél fiatalabb, annál többe kerül.
A most nyolcadik alkalommal kiírt pályázatra a gyermekek életkörülményeit művészien ábrázoló képeket vártak a szervezők. 31 országból 142 fotográfust hívott meg egy nemzetközi szakértőkből álló testület. A több mint 1200 beérkezett képből hármat díjazott és nyolcat dicséretben részesített a zsűri.
Második helyezést ért el GMB Akash képe Bangladesből, (Panos Pictures) gyermekmunkát ábrázoló képével. A 12 év körüli fiú arcára kiül a büszkeség, mutatja, milyen erős. Nyilvánvaló, hogy a téglagyárban túlságosan is megerőltető fizikai munkát kell végeznie. Az UNICEF becslése szerint Bangladesben 4,7 millió 5-14 év közötti gyerek dolgozik. Sokukat az egészségükre veszélyes munkákra kényszerítenek lakkozó üzemekben, műhelyekben. Egy-egy gyerekmunkás napi 60 takát (kb. 50 dinár) kap fizetségül. Ez egy azonos munkát végző felnőtt fizetésének egyharmada.
A 29 éves Akash rendszeresen számol be képein a gyermekek jogainak megsértéséről, a kisebbségek elnyomásáról. 2005-ben szerzett világszerte ismertséget egy Korán-iskolában kikötözött fiúról készült képével. Az iszlámisták fenyegetései elől végül Németországba menekült.
Harmadik helyezést ért el Hartmut Schwarzbach német fotográfus képe, mely Annalynt, a kilencedik születésnapját ünneplő filippíno kislányt mutatja be. Annalyn boldogan ugrál egy piros fotelben, melyet a Manila közelében lévő szeméttelepen talált. Szüleivel 3 éve él az Aroma Smokey Mountain névre hallgató szeméthegy melletti szénégető-telepen. Annalyn nem jár iskolába, napjait azzal tölti, hogy fát keres a szemétben. Gyerektársaival együtt nap mint nap kénytelen elviselni a faszén előállításakor keletkező elviselhetetlen hőséget és maró füstöt. Annalyn krónikusan alultáplált és a növekedésben visszamaradt, ötévesnél nem néz ki többnek.
Az egyik különdíjas Wolfram Hahn (Németország) potsdami főiskolás 3 és 12 év közötti gyerekeket fényképezett le TV-nézés közben. Ha felnőttek bamba arcát látnánk, talán még mosolyognánk is rajta. De az órákon keresztül a képernyőt bámuló gyerekek úgy néznek ki, mintha lélek nélküli üres testek lennének. „A modern média nem várja el az aktív megértést, a televízió egyirányú utca a kommunikációban, amely egyfajta lelki bénulást okoz” - fűzi képeihez az alkotó. (Forrás: UNICEF Magyar Bizottság)
Az I. díjat nyert fotó: „Mit érzel most?” - kérdezte a fotós a kis Ghulamot. „Semmit” - mondta a menyasszony. „Nem ismerem ezt az embert, mit éreznék?”
