Szabadkai szerkesztőségünk falán függ az a kép, amelyet Petrik Pál 1949-ben festett, s mint a fotón is látszik, az ülő férfi Magyar Szót olvas. A kép igen megsínylette az idő múlását, szerkesztőségi költözést, jócskán eldeformálódott a keret és emiatt a vászon is. Nemrégiben Árokszállási Károlynak köszönhetően megújult a festmény. A tipográfus még Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátortól is tanácsot kért, hogyan lehet kiegyenesíteni az elgörbült vásznat. (Árokszállási Károly volt az, aki a kilencvenes évek közepén barátja, Kopeczky László születésnapjára segített megvalósítani a Kópé vasárnapi írásaihoz éveken át illusztrációként felhasznált Sáfrány Imre-rajzokból a „magyarszós” galéria létrehozását.)
A Petrik-festménnyel kapcsolatban Ninkov Kovacsev Olga művészettörténész kérésünkre a következőket mondta: Petrik Pál 1944 és 1947 között Szabadkán az Agitpropban (agitációs propaganda osztály) dolgozott, Ott ismerkedett meg Hangya Andrással, Boschán Györggyel és Gajdos Tiborral. 1945-től '47-ig részt vett Hangya András figurális rajztanfolyamán. 1947-től '51-ig a belgrádi Művészeti Akadémia növendéke volt Nedeljko Gvozdenović osztályában. Akadémiai tanulmányai alatt keletkezett ez a kép, s ezért cirill betűs a bal alsó sarokban olvasható aláírás. Petriknek közgyűjteményekben kevés ilyen korai alkotása található. A szabadkai Városi Múzeumnak ebből az időből (1947) egy Rohammunka című festménye van az alkotótól. Abban a korszakban fontos volt a munkások megjelenítése – hallottuk a művészettörténésztől. – A legszebb a kép közepén az álló férfi felemelt keze és az ülő figura arca. A festő erre helyezte a legnagyobb hangsúlyt. Mint látjuk, lazúrosan festett, nem vitte fel vastag rétegekben az olajfestéket. A lazúros festés, a realisztikus megfogalmazás, a kép nagyobb mérete és a tompa, barnás színhatás miatt nem tipikus Petrik-kép, ugyanis a későbbiekben kiszínesednek és elvontabbá vállnak festményei, amelyeken különböző anyagok használatával, például a homokkal kísérletezett – mondta Ninkov Kovacsev Olga.
A művészettörténész szerint a téma, amit Petrik megfest, az újságolvasás, a munkásosztály művelődése, amiben – mint azt idősebb „magyarszós” kollégáktól és Gulyás József költőtől hallottuk – Zákány Antal költő és Kubát József festő figuráit használta fel.
