Évente mintegy háromszáz nyolcadikos kerül ki a zentai általános iskolákból. Közülük legtöbben továbbtanulnak. Csak néhány gyerek marad le középiskolás diáktársaitól, ők vagy pótvizsgára vagy osztályismétlésre kényszerülnek, illetve néhányan nem képesek eleget tenni a középiskolai követelményeknek. Azonban legtöbb esetben nem a fölvételi ponthatár jelent akadályt. Erről is nyilatkozott Sárosi Gabriella főigazgató.
n Melyek a leggyakoribb hibák a fölvételi tesztekben?
– Nem készítettünk kimutatást, de tudjuk, hogy az anyanyelvi vizsga – mivel ez az első napon van – nagy lendületet ad nekik. Ez azonban nem minden esetben jelent jót, hiszen nagyon gyorsan kitöltik a tesztet, és nem figyelnek oda rendesen. Azt gondolják, hogy értik és tudják a feladatot. Azt tanácsoljuk, hogy mielőtt átadják, nézzék át újra a kidolgozott feladatokat, és hogy pontosan és egyértelműen válaszoljanak a kérdésekre.
n A tanulók nagyobb részének általában a matematika nehezebben megy, jobban tartanak a felvételitől is.
– A matematika tesztek kidolgozására szinte mindegyik gyerek kihasználja a két órányi időt. Felhívjuk a figyelmüket, hogy először a könnyebb példákat oldják meg, és csak utána fogjanak hozzá a nehezebb feladatokhoz. A számtani részt ügyesebben megoldják a diákok, a mértani részeket sokszor félreteszik, hiszen azok kidolgozása több időt vesz igénybe.
n Mi a véleménye a fölvételiről és az egy pontos határról?
– Ez a rendszer már meghaladott. A gyerekek elveszítették az érdekeltségüket. Nem érdemes törni magukat, hogy minél jobb eredményt érjenek el. Egy plusz egy ponttal (egy anyanyelvből és egy matematikából) már be lehet jutni négyéves szakközépiskolába, és öt plusz öt pont már elegendő a gimnáziumhoz. Sokat beszélgettünk erről a szülői tanácsok ülésein is. Fölmerült a kérdés, hogy ki a hibás a gyerekek sikertelensége miatt: a rendszer, a felkészítő tanár, a szülői hozzáállás? Arra a megállapításra jutottunk, hogy a rendszer, amelyik nem tud változtatni a begyöpesedett módszereken, képtelen a fölvételit gyerekközelivé és az érdeklődésüknek megfelelővé tenni.
n A zentai általános iskolák tanulói megállják a helyüket azokban a középiskolákban, ahová beiratkoznak?
– Adataink szerint a gyerekek közül csak nagyon kevesen nem tanulnak tovább. Ők vagy pótvizsgára buknak, vagy ismétlők. A tanulók mintegy húsz százaléka iratkozik hároméves szakközépiskolába, a többiek gimnáziumba vagy négyéves középiskolába mennek. Hogy hogyan teljesítenek a középiskolákban, az egyénfüggő is. Gyakran azért kerülnek konfliktushelyzetbe a középiskolában, mert úgy gondolják, hogy ugyanazt a nagy szabadságot élvezhetik, mint az elemiben. Ezért nem mindig tudnak magasabb szintű tudást produkálni. Másrészt szabad szájúak, vissza-visszapöntyögnek a tanároknak, amit a középiskolában már nem tolerálnak.
n Régebben jó hírük volt a zentai általános iskoláknak. Változott ez a kép az utóbbi évtizedben?
– A korábbi években az Emlékiskola tanulói matematikából és anyanyelvből is kiemelkedőek voltak. Az elmúlt évben azonban olyan generáció került ki ebből az iskolából, amelyiknek nagyon alacsony volt a teljesítménye. Közülük többen évet ismételnek, illetve egy másik középiskolában próbálnak szerencsét. A törvény lehetőséget ad arra, hogy újabb fölvételi nélkül beiratkozhassanak máshova.
n A Thurzó iskolában enyhén sérült gyerekekkel foglalkozó tagozat is működik. Ők hol tanulhatnak tovább?
– Számukra megszerveztük a szabadkai Žarko Zrenjanin szakközépiskola bemutatását. Szabadka önkormányzata már tavaly biztosította a kollégiumi elhelyezést azoknak a diákoknak, akik oda iratkoztak. Zentáról tíz tanuló indult szeptemberben, sajnos azonban az első hónapok után legtöbbjük lemorzsolódott, hárman maradtak mindössze. Idén is bízunk abban, hogy többen beiratkozhatnak ebbe az iskolába.
