Úgy tűnik, az új művelődési miniszter készségesnek mutatkozik a lapunk által is több ízben kifogásolt, a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkriminatív könyvfelvásárlási pályázati rendszer megváltoztatására. Erre a következtetésre jutott Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, aki március 9-én megjelent cikkünkre ( A kisebbségek ismét kizárva címen ) hivatkozva hívta fel Predrag Markovićnak , az új művelődési miniszternek a figyelmét arra a jelenségre, hogy a kultuszminisztérium pályázat útján vásárolja fel a szerbiai kiadók tavaly közreadott, fennmaradt szerb nyelvű kiadványait, melyeket aztán egy újabb körben a köztársaság területén működő könyvtáraknak kínál fel, ám ebből kizár minden nem szerb nyelvű kötetet. A pályázat évek óta kirekeszti a kisebbség nyelvén megjelentetett szerbiai kiadványokat, s ezáltal a kiadók egy részét is, nem kevésbé hátrányos helyzetbe hozva azokat a könyvtárakat, melyek nem csak szerb nyelvű könyveket kínálnak az olvasónak.
Lapunk három évvel ezelőtti problémafelvetésével szinte egyidejűleg Németh Ferenc, az újvidéki Forum Könyvkiadó igazgatója és a Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke, Józsa Lászlóis megfordult a minisztériumban, mert akkor is általános volt az a vélemény, hogy a pályázat diszkriminatív a nemzeti kisebbségekkel szemben. Akkor elhangzott egy ígéret, miszerint külön pályázatot írnak ki a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványok felvásárlására, ám ez azóta sem történt meg.
Március 14-én, az átalakított köztársasági kormány programjáról szóló parlamenti vita alkalmával Pásztor Bálint többek között erre a kérdésre is felhívta a figyelmet, majd személyesen tárgyalt Predrag Marković új művelődési miniszterrel.
– Felszólalásomban néhány megoldatlan problémára hívtam fel a figyelmet. A művelődési tárca hatásköréből az egyik épp az április 8-án záruló könyvfelvásárlási pályázat, amelynek kapcsán arra kértem a minisztert, hogy a jövőben hirdessenek külön pályázatot a nem szerb nyelvű kiadványok részére. A jelenlegi pályázat ugyanis ellehetetleníti a kisebbség nyelvén is publikáló kiadókat, sőt a könyvtárakat is. A miniszterrel abban maradtunk, hogy kb. két hét múlva tárgyalunk erről a kérdésről, és megpróbálunk megoldást találni a problémára.
Pásztor Bálint képviselő most elérkezettnek látja az idő, hogy más témákat is „megmozgasson”: ilyen az 1994-ben meghozott, immár idejétmúlt levéltári törvény módosítása, amit különösen a magyar–szerb akadémiai történész vegyesbizottság megalapítása tesz időszerűvé. A bizottság munkáját ugyanis akadályozza, hogy az érvényben levő jogszabály a külföldi kutatók számára nem teszi lehetővé a szerbiai levéltárakban való kutatást, ezenkívül a levéltárak vezetői megtagadhatják a belföldi kutatóktól is a kutatás lehetőségét egy-egy témára vonatkozóan, amennyiben úgy mérik föl, hogy az arra vonatkozó levéltári anyag rendezetlen. Hasonlóan diszkriminatív az érdemes művészek nemzeti nyugdíjának elbírálási rendszere, mert a kisebbségiek ugyancsak rendre kimaradnak belőle. A képviselő bízik abban, hogy a miniszter nyitottságot fog mutatni a magyarságot érintő kérdésekben, mert korábban is hajlandóságot mutatott a kisebbségi kérdések rendezése iránt, és ezért Szili Katalin, a magyar parlament korábbi elnöke is kitüntette.
