A debreceni Kölcsei Ferenc Református Tanítóképző Főiskola adjunktusa a magyar értelmiség képzésében fontos szempontnak tarja az önismereti tudás megszerzését. Úgy látja, a magyarság nincs tisztában azzal, hogy egyik legrégibb európai kultúrának a birtokosa.
Magunkról másképpen címmel tartott előadásának központjában azoknak a tévhiteknek az eloszlatása volt, amelyekkel régóta küzd a magyar nemzet. Zentán a Hófehérke óvodában néhány héttel ezelőtt pedagógusoknak tartott előadása adott alkalmat a beszélgetésre.
* A nemzeti történelem, a nyelv és irodalom oktatása nem nyújt elegendő tudást a magyarság kultúrájáról?
– A mi kultúránk az egyik legrégebbi kultúra. A mi nyelvünk a legrégebbi folyamatosan élő nyelv Európában. Voltak ilyenek, az ógörög, az ólatin, de ezek kihaltak. Ha elkezdek mondani egy kilencszáz éves szöveget, az Ó-magyar Mária siralom verssorait, azt érti mindenki. Kilencszáz évvel ezelőtti francia, angol, német szöveg nincs is. Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Betű szerint idéztem Balassit, akinek kortársa volt Shakespeare. Ma egy eredeti Shakespeare-kéziratot el sem tudnak olvasni az angolok. Csak az öreg nyelvekre jellemző, hogy az alapszókincsük nem nagyon változik az idők folyamán. Az angol tehát a magyarhoz képest tinédzser nyelv.
* Mi az oka annak, hogy ennyire nem ismerjük önmagunkat?
– Szerintem a politika, azon belül pedig a kultúrpolitika. Európa részéről a politikai hozzáállást évre pontosan tudjuk. Napóleon magyarországi hadjárata óta. A vesztes győri csata után Napóleon megkérdezte mindenható miniszterét, Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. – Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! – válaszolta Talleyrand. A monarchia idején megvalósították ezt az elméletet, és ezt csinálják velünk kétszáz éve, hol a németek, hol a szovjetek, most éppen az Európai Unió.
* Az Európai Unió, a multikulturális értékek veszélyt jelentenek a magyar kultúrára?
– Az Európai Unióban kulturális értelemben illik tolerálni a másságot. A kisebbségek másságát, a nem keresztény vallások másságát, a különböző emberi magatartásokat. Elvárhatjuk, hogy a mi másságunkat is tolerálják. Mert bizony mi nagyon mások vagyunk. Más a nyelvünk, a gondolkodásmódunk, a szokásaink, a jelrendszerünk, a jelképrendszerünk. Más a tér- és időszemléletünk, mint az európai kultúráknak. Itt vagyunk már legalább ezer éve, egyes történészek és régészek szerint másfél ezer éve, és ezt a másságot a környező népek azóta nem tudják tolerálni. Elismerik a tudósaink és a sportolóink teljesítményét. Az Árpád-házhoz hasonló család nincs több a világon: a legtöbb szentet adta a katolikus egyháznak. Ezt is elismerik. De minket, összmagyarokat nem.
* A történelemkönyvek azt tanítják, hogy a kereszténység fölvétele tette lehetővé a magyarságnak, hogy megmaradhasson a Kárpát-medencében.
– A többség itt vette fel a kereszténységet. De a kereszténységgel ideérkezésük előtt több száz évvel megismerkedtek a magyarok. Írják a krónikák és a bizánci császárnak küldött diplomáciai jelentések, hogy a magyarok között vannak keresztények. Természetesen ez keleti kereszténység volt, bizánci rítusok, még pontosabban annak is az első, eredeti változata, amit az egyháztörténet nesztoriánus kereszténységként szokott emlegetni. A szent koronán nem véletlenül vannak bizánci kultúrkörből származó szentek. El kell menni a Nemzeti Múzeumba vagy más városok múzeumaiba, ahol kilencedik, tizedik századból származó kereszteket találunk. Akkor hogyan is állunk a kereszténység felvételével?
* Miért olyan nehezen fogadja be a köztudat ezeket a gondolatokat?
– A hivatalos oktatás, különösen az 1800-as évek közepétől, osztrák birodalmi hatásra ezt táplálja az agyakba. A magyar kollektív történelmi tudat a XIX. század közepéig mindig is úgy tudta, hogy mi Attila népe vagyunk, és a Csodaszarvas legendán nevelkedett. Aztán jött egy politikai váltás, és keresztülnyomták a finnugor rokonságot, és azt, hogy mi egy barbár primitív horda voltunk. Ezt tanították, és ezt vette át a XX. század. Némi korrekció volt ugyan a huszas-harmincas években, de negyvenöt után megismétlődött a korábbi példa.
* Milyen kultúrát hozott Európába a magyarság?
– A magyar társadalom főző társadalom, az európai sütő társadalom. A levesek készítésének különböző módját ismerték. A Maggi cég vezérigazgatója be is vallotta, hogy a levesporok alapötletét a honfoglaló magyarok szokásaiból merítették. A hölgyeknek mindig mesélek az öltözetről. A magyar nők már a VIII. században fehérneműt, bugyit viseltek, míg Európában a XVIII. század végétől kezdett általánossá válni előkelő társadalmi körökben. A gombolás technikáját is tőlünk vették át, azt szintén, hogy a csizmának sarka van. A magyar férfiak zakót viseltek. De később is komolyan befolyásoltuk Európa divattörténetét. Mátyás korában külön megnevezése volt a magyar divatnak: á la ungareska, így hívták a magyar viseletet. A francia lovasság felszerelését huszár öltözetről mintázták. Az öntözéses földművelés technikáját Belső-Ázsiából hoztuk. Ez az ún. árasztásos módszer, amely a folyók kiáradásakor megfogott vizet jelenti. A magyar Alföld azért van most bajban, mert a folyók szabályozásakor nem gondoltak arra, hogy kiszárad a talaj, eltűnnek a mocsarak, a nagy állóvizek. Tehát nagyon magasrendű kultúrát hoztunk, de más jellegűt.
Ozsváth Sándor vezette be a debreceni főiskolán a magyarságismeret tantárgyat. E mellett retorikát, beszédtechnikát, műelemzést, műkritikát, művelődéstörténetet, dráma és színházesztétikát (a Színművészeti Főiskolán szerezte másoddiplomáját) tanít elsősorban. Tizenöt éve már csak kommunikáció szakos hallgatókkal foglalkozik. A tanítóképzőn a rendszerváltás környékén indították el az újságíró képzést. A főiskolának saját rádióstúdiója, tévéstúdiója és saját újságjai vannak.
A magyar nők már a VIII. században fehérneműt, bugyit viseltek, míg Európában a XVIII. század végétől kezdett általánossá válni előkelő társadalmi körökben. A gombolás technikáját is tőlünk vették át, azt szintén, hogy a csizmának sarka van. A magyar férfiak zakót viseltek. De később is komolyan befolyásoltuk Európa divattörténetét.
