Nem tűnik alaptalannak Pásztor Bálint és Varga László köztársasági képviselők bizakodása, melyre az új művelődési miniszterrel való együttműködés tekintetében számítanak. Pásztor Bálint pénteken lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az elmúlt hetekben több ízben is tárgyaltak Predrag Marković művelődési miniszterrel, aki készségesnek mutatkozott a lapunk által is, több ízben kifogásolt, a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkriminatív könyvfelvásárlási pályázati rendszer megváltoztatására.
A VMSZ képviselői először is felhívták a miniszter figyelmét arra a jelenségre, hogy a kultuszminisztérium pályázat útján felvásárolja a szerbiai kiadók tavaly közreadott, fennmaradt szerb nyelvű kiadványait, melyeket aztán egy újabb körben a köztársaság területén működő könyvtáraknak kínál fel, ám ebből kizár minden nem szerb nyelvű kötetet. A pályázat ily módon évek óta kirekeszti a kisebbség nyelvén megjelentetett szerbiai kiadványokat, s ezáltal a kiadók egy részét is, nem kevésbé hátrányos helyzetbe hozva azokat a könyvtárakat, melyek nem csak szerb nyelvű könyveket kínálnak az olvasónak.
– Az április 8-án zárult, idei pályázat kapcsán a miniszter ígéretet tett, hogy kibővíti a pályázatot olyan formában, hogy a kisebbségi kiadók is lehetőséget kapnak arra, hogy a könyveik felkerüljenek erre a bizonyos listára, ennek következtében pedig a könyvtárak lehetőséget kapnak arra, hogy kisebbségi nyelveken megjelent könyvek közül is válogathassanak. A miniszter azt tervezi, hogy az épp zárult pályázatot kibővíti a kisebbségi nyelvű kiadványokra, annak érdekében, hogy ne kerüljön sor késlekedésre, mert ez a pályázat évente csak egyszer jelenik meg, és ha most ezt elmulasztanánk, jövőre már nem biztos, hogy a jelenlegi kormánynak alkalma lesz orvosolni a kérdést, mert addig lejárhat a mandátuma. Ezért kívánja a miniszter a jelenleg futó pályázatot kibővíteni, erre meg fogja találni a jogi lehetőségeket, és ennek érdekében valószínűleg miniszteri szabályzatokat kell majd módosítani, de a miniszter erre maximális hajlandóságot mutatott. Véleményem szerint ez rövid időn belül nem fog megtörténni, de ennek a pályázási folyamatnak a lezárultáig igen – vélekedik Pásztor Bálint.
– A végeredmény tehát az lesz, hogy a kisebbségek nyelvén megjelenő kötetek is felkerülhetnek a listára. Ezt követően a hosszú távú, intézményesített megoldást – hozzánk hasonlóan –, a miniszter abban látja, hogy a kisebbségi kiadványok esetében külön pályázatot hirdessenek. Ha hivatalában lesz még ez a kormány, akkor ez egészen biztosan így fog történni. Amennyiben nem, akkor az új kormánnyal, az új miniszterrel szintén egyeztetni kell, de akkor már lesz hivatkozási alap, és precedens az épp lezárult pályázat formájára. Ebben a pillanatban ez az egyetlen járható út, ez az egyedüli gyors és hatékony megoldás.
Pásztor szavai szerint a miniszter nyitottságot mutat a kisebbségeket, azon belül a magyarságot érintő más kérdésekben is, mint amilyen a kultúráról szóló kerettörvény, az 1994-ben meghozott, immár idejétmúlt levéltári törvény módosítása, amit különösen a magyar–szerb akadémiai történész vegyes bizottság megalapítása tesz időszerűvé. A bizottság munkáját ugyanis akadályozza, hogy az érvényben levő jogszabály a külföldi kutatók számára nem teszi lehetővé a szerbiai levéltárakban való kutatást, ezenkívül a levéltárak vezetői megtagadhatják a belföldi kutatóktól is a kutatás lehetőségét egy-egy témára vonatkozóan, amennyiben úgy mérik föl, hogy az arra vonatkozó levéltári anyag rendezetlen. Hasonlóan diszkriminatív az érdemes művészek nemzeti nyugdíjának elbírálási rendszere, mert a kisebbségiek ugyancsak rendre kimaradnak belőle. Mindezek a kérdések esetében is keresik a megoldást.
