Hihetetlenül gyorsan vált népszerűvé a Múzeumok Éjszakája Szerbiában. Nyolcadik alkalommal hirdették meg a rendezvényt, idén május 14-én 18 órától hajnali kettőig több száz helyszínen, az ország immár hatvan városában várják a látogatókat a múzeumok, a galériák, kiállítótermek. Belgrádban nem kevesebb mint 65, Újvidéken 50, Šabacon 20, Kragujevacon és Szabadkán 15-15 féle programot hirdettek meg, ugyanígy a kisebb településeken is – mint pl. a Fehértemplom melletti Csehfalván, ahol megnyitják a Cseh Múzeumot –, élénk lesz az éjszaka. A rendezvénynek elkészült az országos honlapja ( nocmuzeja.rs), ahol az érdeklődők bővebben tájékozódhatnak a várható események részleteiről.
Ana Jovanović, a rendezvény egyik szerbiai alapítója elmondta, hogy a tavalyi rendezvény egy éjszaka csaknem félmillió látogatót vonzott a múzeumokba, galériákba az ország területén. Idén még több, a tavalyi 55 helyett 60 helységben lesznek alkalmi rendezvények, amelyek realizálásához számos művész, kultúrszociológus, művészettörténész, szervező járult hozzá. Európában egyidejűleg 40 országban lesz hasonló megmozdulás. A mi múzeumi éjszakánk része az európainak, sőt a legtömegesebbek közé tartozik a kontinensen – nyilatkozta az alapító, hozzáfűzve, hogy feltett szándékuk ezzel a rendezvénnyel is hozzájárulni a kultúra decentralizációjához.
A törekvés ellenére mégiscsak Belgrádban ölt legnagyobb méretet a rendezvény, de ez már csak a méretek miatt is természetes. Kevesen tudják azonban, hogy Vajdaságban a már emlegetett Fehértemplomon alapították a tartomány első múzeumát 134 évvel ezelőtt, azaz 1877-ben. A helybeliek évente nagy figyelmet fordítanak a Múzeumok Éjszakájára, idén pl. a város és környékének festőit vették számba, műveikből rendeznek kiállítást.
Újvidéken az éber látogatók megismerkedhetnek a két világháború közötti reklámozási szokásokkal, egyáltalán azzal, hogyan találta meg a termék az utat ebben az időben a fogyasztóig. Valóságos kuriózumnak ígérkezik a Vajdasági művészek a Velencei Biennálén 1895–2011 között című kiállítás, amihez az adta az alapvető ötletet, hogy Szerbia pavilonjának berendezését idén a Vajdasági Modern Művészetek Múzeumára bízták. Az érdeklődők hat pontot járhatnak be, a Báni palota, a Duna park, a központi sétáló utcák, a Zlatna greda utca, a Limán városrész, valamint a Péterváradi Vár köré csoportosuló kiállítóhelyeket.
Szabadkán őfelsége, a Bicikli fogja elvinni a pálmát. A kerékpárt több szempontból: etnológiai, képzőművészeti, irodalmi, történelmi szempontból járhatja majd körbe a közönség. A kínálatban persze legalább ekkora érdeklődésre tarthat számot Milan Konjović kiállítása, és az Éjszaka az erdőben elnevezésű kiállítás az erdő nemzetközi éve jegyében.
Mitrovicán (középkori nevén: Szávaszentdemeter), az ország egyik legrégebbi városában a római kori életet idézik meg, azt, hogyan szórakoztak, öltözködtek, mivel harcoltak abban az időben, hogyan készítették az ékszereket, vagy milyen borokat, édességeket készítettek. Nagybecskereken a legismertebb szerbiai zenészek fotókiállítása ígérkezik külön érdekességnek a Művelődési Központban, Nagykikindán pedig a távoli múltba kalauzolják a kíváncsiskodókat a gimnázium biológusai, akik ásványok, kitömött halak és madarak segítségével kísérlik meg felidézni az ősember környezetét térségeinkben. Temerinben az utóbbi időben élénk életet „élő” képtárban rendeznek rádiótörténeti kiállítást.
A korábbi évek gyakorlatához híven az idén is egy belépőjegy váltásával bejárható lesz az összes kiállítóhely egy-egy városban. Az árak különböznek, de az biztos, hogy akik ébren maradnak, azok ezen a májusi éjszakán egészen elfogadható összegért bejárhatják a kiállítóhelyeket.
