Nem tudni pontosan, de közel járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, húsz éve nem változott a magyar nyelv és irodalom tanterve középiskoláinkban. A szerbiai oktatási minisztérium felkérésére a közelmúltban az újvidéki Magyar Tanszék tanárai dolgozták ki az első osztályra vonatkozó tantervet.
– Egyelőre a középiskola első osztálya számára dolgoztuk ki a magyar nyelv és irodalom tantervet, amely a gimnáziumokra, a hároméves és a négyéves szakközépiskolákra vonatkozik – mondta el érdeklődésünkre Bence Erika egyetemitanár, aki az irodalmi rész feldolgozását vállalta magára, a nyelvtani rész kidolgozásával Rajsli Ilona, a módszertani kérdésekkel pedig Horváth Futó Hargita foglalkozott. A tanterv csupán egyes részleteiben különbözik a háromféle tagolódásban, a különféle tantervek gerince lényegében azonos.
A tantervről Bence Erika kifejtette, hogy nem választható szét élesen irodalomra, nyelvtanra és módszertanra, készítői ugyanis szorosan együttműködve törekedtek arra, hogy az irodalom és a nyelvtan dialogizáljon egymással.
– Arra ügyeltünk, hogy ne váljon ketté az irodalom és a nyelvtan, mert a kettő valójában együtt értelmezendő és együtt tanítandó. Régóta tudjuk, hogy megváltozott az irodalomról alkotott képünk, húsz év alatt még a nyelv is változott, ma már másként beszélünk az irodalomról, mint két évtizeddel ezelőtt. Tehát a meglevőhöz viszonyítva egészen új módon építettük be az irodalomelméletet, az irodalom- és művelődéstörténetet. Meghagytam ugyan a klasszikus folytonosságot: az ókoritól haladunk a kortárs irodalom felé, mert az európai ember ilyen korszakokban gondolkodik. Ezt azonban feloldottam, abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy az irodalom egy szövevény. Tehát a korszakok „átbeszélnek” egymáshoz. Tulajdonképpen az egész tantervet hálózatos szövevényként kell elképzelni, mely tematikailag és a motívumok szintjén dolgozza fel a jelenségeket, nem pedig úgy, hogy „egymás után jönnek az írók”. Olyan témákat kell elképzelni, mint antikvitástörténet vagy reneszánsz udvar, melyek köré csoportosítottuk a jelenségeket – fejtette ki Bence Erika.
Mint tudjuk, a tanterveket általában minden társadalomban ötévenként módosítják, ehhez képest felettünk jócskán eljárt az idő, hiszen csaknem két évtized telt el az utolsó elfogadása óta. Nehéz felbecsülni, mennyire ártalmas egy elavult tanterv, csupán az biztos, hogy mégis készül az új. Hogy mikor lesz belőle tankönyv? Nos, erre a kérdésre egyelőre hiába keressük a választ, mert nincs ki feleljen rá. Beszélgetőtársunk viszont nem kerülhette meg a tanterv készítésének feltételeit sem.
– Végtelenül felelőtlenül viszonyulnak az illetékesek ehhez a munkához. A felkérés pillanatában például öt napos határidőt szabtak az elsőéves terv kidolgozására! Felelősségteljes, színvonalas munkát ennyi idő alatt nem lehet elvégezni! A Magyar Tanszék vezetője ezek után kieszközölte a valamivel több mint egy hónapos „haladékot”, ha lehet ezt haladéknak nevezni, hiszen józan ember legalább ennyi időben gondolkodik, ha felkér valakit a tanterv kidolgozására. Nos, az az érzésünk, hogy az illetékesek – általánosságban mondanám, mert nem tudom, ki nem keresett meg ez ügyben – nem fogták fel, mit is kellett nekünk megcsinálnunk. Folyamatosan sürgették a munkát, azt sugallva például, hogy nem kell eltúlozni, egy kis módosítással is elintézhetjük a dolgot. Hát, „kis módosítást” egy húszéves tanterven nem lehet elvégezni, azt gyökereiben kell újraírni! Állítom, legalább egy hónap kell egy felelősségteljes tanterv kidolgozásához. Mi ebbe a határidőbe többé-kevésbé belefértünk. Úgy értesültem, hogy most szerb nyelvre fordítják, miután még nyilván hosszú, tekervényes utat kell bejárnia ahhoz, hogy tankönyv legyen belőle. Nem tudom elképzelni, hogy őszre ez alapján a tanterv alapján elkészülne az új tankönyv, pedig feltehetőleg ez a cél, hiszen őszre kezdi meg középiskolai tanulmányait a megreformált tanterv szerint haladó első nemzedék, és valóban célszerű lenne a középiskolában is új tanterv alapján, új tankönyvekből haladnia. Félő azonban, hogy a magyar nyelv és irodalom esetében ez nehezen következhet be, hiszen a tankönyvkészítés soklépcsős folyamat, számos engedélyre, bizottsági és egyéb jóváhagyásra van szükség ahhoz, hogy a diákok elé kerülhessen – fejtette ki véleményét Bence Erika.
Máris megérkezett az újabb felkérés a Magyar Tanszék szakembereihez, hogy dolgozzák ki a második, harmadik és negyedik osztályosoknak szóló tantervet is, vagyis gyakorlatilag kilenc tantervet kell kidolgozniuk, mert részben különbözik a gimnáziumi, a hároméves és a négyéves középiskolák tanterve. Ezúttal tíznapos határidőt szabott ki számukra a minisztérium a kidolgozáshoz. Ezúttal is kétségtelenül túllőttek a célon, de talán arra lesz elegendő idő, hogy az őszre középiskolai tanulmányaikat kezdő fiatalok legalább a második, harmadik, negyedik osztályhoz érve, időben megkaphassák tankönyvüket.
