Csaknem 230 versenyző 44 műsorszáma hangzott fel szombaton a XXVI. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő döntőjén. Az Újvidéki Rádió M Stúdiójában megrendezett vetélkedőt elődöntők előzték meg, így a Borsi Ferenc, Fábri Ivánovics Tünde és Fábri Géza összetételű zsűri a vajdasági magyar általános iskolások legjobb népzenészeinek teljesítményét értékelhette.
A rendezvény egyik szervezője, Szabó Gabriella elmondta: az idén három elődöntőt tartottak, méghozzá Adán, Szenttamáson és Törökbecsén. Ezzel azt kívánták elérni, hogy egyszerre le tudják bonyolítani a verseny döntőjét, vagyis akik azokra eljutnak, meg tudják hallgatni társaikat. A vetélkedő egyik nagyon fontos, meghirdetett célja ugyanis az, hogy a gyerekek lássák-hallják egymást, egy helyszínen mindenki meghallgathasson mindenkit.
Tömegességében, színvonalában mennyire különbözik a rendezvény a korábbiaktól?
– A korábbi rendezvényeinkhez hasonló volt az idei, a különbség az, hogy a szokásosnál kevesebben ültek az M Stúdióban, mivel nagy volt az előszűrés. A másik eltérés a magas színvonal volt. A zsűri nem győzte hangsúlyozni, hogy aki a döntőig eljutott, az tényleg nagyon jól teljesít. A bizottság nem csupán szavakban fejezte ki a teljesítménnyel való elégedettségét, kifejezésre juttatta azt a díjazás alkalmával is. Mindenkit, aki a döntőben fellépett, elismerésben részesített, ha másban nem is, dicsérő oklevélben. Rengeteg arany-, ezüst- és bronzérmet osztott szét, de a legkevesebb bronzból volt, mert tényleg nagyon magas volt a színvonal.
Hány díjat osztott ki a zsűri összesen?
– Valamennyi műsorszám valamilyen díjban részesült. A zsűri bőkezű volt, mindenkit megjutalmazott. Négy kiemelt aranyat is odaítélt, vagyis a legjobbaktól is voltak jobbak.
A diákok fontosnak tartják a díjakon túl teljesítményük értékelését?
– Igen, ezért az idén sem maradt el az értékelés. Bár meg kell jegyeznem, nagyon hiányzott Bodor Anikó, aki már tavaly sem lehetett velünk. Én ennek ellenére azt hiszem, befektetett munkája érezteti hatását.
A felkészítő tanárokra kiterjedt a zsűri figyelme?
– Természetesen mindig hangsúlyozzuk, hogy tulajdonképpen a pedagógusoknak és a szülőknek is nagy-nagy köszönet jár, mert ez a korosztály még nem önálló, fontosak a szülők, hogy támogassák, buzdítsák, vigyék a gyerekeket a próbákra, keressenek olyan embereket, akik fel tudják őket készíteni. Tehát náluk még nagy feladat hárul a szülőkre, bár a produkció már a gyerekeké. Ők állnak ki a közönség elé, ők vállalják a megmérettetést, de mindebben a szülőkön kívül a felkészítőknek is érdemük van, hiszen nagyon komoly munka áll minden eredmény mögött.
Nyári tábort szervez-e a Szólj, síp, szólj!, vagy osztott-e ki effajta nyereményt?
– Ezúttal nem lesz táborozás. Úgy döntöttünk, minden második évben visszük Velencei-tavi táborozásra a díjazottak egy részét, az idén tehát nem. Fontosnak tartjuk viszont a nyári továbbképzéseket, mert a gyerekek ott tanulhatnak, ismerkedhetnek olyanokkal is, akikkel egész évben nem. Egy csomó olyan társukkal találkoznak, akik hozzájuk hasonló érdeklődésűek, ezenkívül szélesítik látószögüket, új ismeretekre, új tapasztalatokra tesznek szert.
(Lukács Attila felvételei)
