A 2001-ben kiadott Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon 1918–2000 az újvidéki Forum Könyvkiadó történetének egyik legnagyobb sikere volt: ezerötszáz példányban nyomtatták ki, majdnem ezer elkelt előfizetésben, s olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta, hogy az maga után vonta a mielőbbi folytatást is. Eltelt tíz év, és valóban időszerűvé vált a megjelent címszavakat kiegészíteni, és hozzájuk írni mindazt, ami időközben történt. A kötet megjelentetésének előkészületei megtörténtek, Gerold László két fiatal munkatárssal kiküldte a kérdőíveket, a válaszokat pedig május végéig várják. Az anyag feldolgozása és a nyomdai előkészítés időigényessége ellenére a szerző arra számít, hogy még az idén megjelenik a kötet.
– Örvendetes dolog, hogy a lexikonra igény van. Sok helyről hallom ezt. Másrészt tíz év elmúlt, sok minden történt, új szerzők tűntek fel, új intézmények jöttek létre, újabb díjakat alapítottak. Mindez arra késztette a kiadót, az újvidéki Forumot, hogy elgondolkozzon a lexikon újrakiadásán – vallja Gerold László, a szerző, az első és immár a készülő második kiadás kidolgozója.
Mennyire lesz az új kötet az első szerves folytatása? Miben módosul a lexikon?
– Amikor letettük az asztalra az első irodalmi lexikont, azzal valójában eljutottunk az irodalmi tudat olyan fázisáig, amely nagyon fontos állomása az irodalomnak minden egyes közösség életében. Általában először megjelennek a folyóiratok, majd a kötetek, az antológiák, ezeket követik a tanulmányok, később a monográfiák, az összefoglaló munkák, az irodalomtörténetek – ezt a nagyon fontos munkát nálunk Bori Imre tanár úr végezte el újra meg újra –, s ebbe a sorba tartozik, mondhatni mindezt követi a lexikon. A lexikon számadást ad arról, számba veszi mindazt, ami van egy-egy régióban. Mi ezt 2001-ben elvégeztük. Most ezt kell továbbírnunk, folytatnunk olyan módon, hogy a mögöttünk levő tíz évet is feldolgozzuk, és a hibáinkat is kijavítsuk. A kötetet két fiatal munkatárssal készítem. Az egyik Kaszás Angéla, a zentai központú Vajdasági Magyar Művelődési Intézetből, a másik a bácsföldvári Cini Zoltán, aki a Magyar Tanszéken diplomázott, és hihetetlen jó érzéke van a bibliográfiaíráshoz. Ők ketten segítenek ennek a tíz évnek a felölelésében, az adott koncepción belül. Az én feladatom az lesz, hogy a koncepció követését figyelemmel kísérjem, és a régi anyagnak a pótlását, javítását, az utóbbi tíz évben jelentkező új adatok beépítését is vállaltam.
n Hogyan képzeljük ezt el? Németh István például szerepelt a 2001-es kiadásban, és szerepelni fog az új kötetben is. Hogyan fog megjelenni a róla szóló szócikk?
– Folytatódik a címszó, továbbíródik. Németh Istvánnak a 2000 után megjelent minden újabb műve, díja, a róla szóló kritikák folyamatosan benne lesznek a szócikkben.
Változik a kötet címe?
– A legnagyobb problémám pont a címmel van. Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon az első kötet címe. Az ország már régóta nincs, viszont nem csupán vajdaságiak szerepelnek majd az új kötetben, nem kívánom ugyanis kihagyni a szlovéniaiakat és a horvátországiakat sem. Tehát vajdaságira sem lehet változtatni a jugoszláviait. Sok-sok töprengés után úgy találtam, hogy az első kötet koncepcióját végig kell vinni, és ennek értelmében a cím is megmarad, valahogy így: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon 2. kiadás. Alcímmel, előszóval látjuk el, ami ezt a hozzáállást indokolja.
Ki szerepelhet a kötetben?
– Amikor az első lexikont csináltuk, akkor semmilyen áttekintése nem volt az itteni humán kultúrának, időközben viszont már két kiadásban is megjelent a Ki kicsoda. Tehát most már redukálhattam volna az anyagot a szűkebb irodalomra. De nem tettem, úgy döntöttem, hogy ez a kötet a tíz évvel ezelőtt kiadott lexikon második kötete lesz, én ezt végigcsinálom ebben a változatban, úgy, ahogyan elkezdtük. Aki majd új lexikont csinál egyszer, eldönti, differenciál-e irodalomtörténetre, művelődéstörténetre és egyébre.
Tehát a koncepció marad?
– Marad. A lényeg az, hogy mindazok kerülhetnek be a lexikonba, akiknek önálló kötete jelent meg, vagyis a belépő az önálló kötet és az irodalmi kötődés. Irodalmi lexikonról beszélünk, bár vannak benne történészek, publicisták, nyelvészek, színházi emberek, filmrendezők, képzőművészek... Mindazok, akik az irodalommal kapcsolatosan megnyilatkoztak, bekerülnek a kötetbe. Tehát egy képzőművész, ha megcsinálja a vajdasági magyar íróportrékat, akkor ezen a szinten kötődik az irodalomhoz, ezért bekerül a válogatásba. Ennek ellenére nem az ő szócikke készül el – az egy képzőművészeti lexikon témája lehet –, nem öleljük fel a teljes munkásságát, csupán azokat a mozzanatokat, melyek kapcsolódnak az irodalomhoz. Ugyanakkor írók esetében nem érdekel bennünket, milyen állami kitüntetéseket kaptak. Ebben a kötetben kizárólag az irodalommal kapcsolatos történések a mérvadóak. Nagyon fontos továbbá az, hogy használható legyen az új kötet, s könnyen tudjunk tájékozódni benne. Az adat tisztelete, a pontosság, a hitelesség a fontos. Mert a lexikon valójában egy dokumentum.
Sok új önálló kötetes bukkant fel az elmúlt tíz évben? Hozzávetőleg hány új szócikkre számít?
– Azt hiszem, alaposan bővülni fog a kötet. Úgy mondanám, hogy az első kötet csaknem 300 oldalas, a második számításaim szerint a 450 oldalt is elérheti. Ez egyrészt a pótlás, másrészt a kiegészítés eredménye lesz.
A Forum Könyvkiadó adja ki a kötetet, csakúgy, mint az elsőt? Mikorra várható a megjelenése?
– Igen, szépen együttműködünk, a kiadó rengeteget segít, különösen a technikai kérdésekben. Úgy tervezzük, hogy ismét lehetővé tesszük az előfizetést, ami meglepően jól sikerült az első kiadás esetében. Akkor 1500 példányban adtuk közre a lexikont, és annak több mint a fele előfizetésben kelt el, kissé olcsóbban a rendes árnál. A második kiadásnak a maga 400–500 oldalával sajnos félő, hogy ugyancsak meglesz az ára.
A megjelenés az év vége előtt várható. Ez támogatástól függ, és mindattól a segítségtől, amit a kiadó kap. A munkát viszont úgy szeretnénk befejezni, hogy abból az év végére könyv legyen.
Május végéig
A kérdőíveket szétküldtük e-mailben és postán is. A válaszokat május végéig várjuk. Megkérem azokat, akik benne vannak az első kiadásban, hogy nézzék meg a rájuk vonatkozó címszót, javítsanak rajta, ha szükséges, ha valami pontatlanul jelent meg, és bővítsék ki az utolsó tíz év történéseivel. Akik pedig nem szerepeltek az első kötetben, ugyancsak töltsék ki a kérdőívet – hangsúlyozta Gerold László, a kötet szerzője. Hozzáfűzte: hálás a több oldalról érkező észrevételekért, a szükséges korrekciókat pedig természetesen elvégzi.
