A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti rendezvényén Kisimre Szerda Anna néptáncpedagógussal, a Kodály Zoltán MMK elnökével, Bakos Réka néprajzkutató és Patyerek Réka, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, néptán
cos beszélgetett. Az est során szó esett egyebek közt a népművészetről, a néphagyományokról, azok közösségmegtartó, identitásformáló erejéről, valamint az értékörökítés folytonosságának biztosításáról és az utánpótlás fontosságáról. – Nagyon jó az, hogy a VMMSZ szervezésében, a tavalyi év elején, egy több évig tartó néptáncoktatói képzés indult, amelyen a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem tanárai oktatnak. Sokan jelentkeztek, ebből maradt egy 30–40 fős csapat. Ha végül csak 10– 15-en választják a néptáncoktatást a hivatásuknak,
már akkor nyert ügyünk van. A VMMI a népzenészek képzését vállalta magára, táborokat is tartanak, egész évben folyik az oktatás. Biztos vagyok benne, hogy onnan is szép számmal emelkednek ki zenészek. Már most vannak fiatalok, diákzenekarok, amelyekre lehet
számítani – hallottuk Kisimre Szerda Annától, aki a néptáncolás jótékony hatásáról is beszélt. – Fejleszti a gyerekek mozgáskultúráját. Életminőség-váltásra kerül sor náluk, de ez a felnőtteknél is így van. A tánc oldja a stresszt, a szorongást és jókedvre derít. A gyerekeknél különösen fontos, hogy mozogjanak – mert manapság nem mozognak eleget – és az a jó, ha ez irányított. A játszás, az éneklés, a táncolás által, a próbákon sok élményben lehet részük. Közben fejlődik a térbeli mozgásuk, megtalálják a helyüket a csoporton belül, de ugyanúgy az életben is. Nagyos sok
pozitív visszajelzést kapunk az iskolákból a tanároktól, hogy azok a gyerekek, akik táncra járnak, sokkal jobban feltalálják magukat, jobb a kiállásuk és mernek szerepelni. Ehhez hozzásegít a koreográfiák tanulása is. A táncoktatással a feladatunk és célunk, hogy erős, jó fizikumú, művelt fiatalságot formáljunk, akik ismerik és tisztelik a hagyományaikat, a vallásukat, a történelmünket. A próbákon nem csak a lépéseket tanuljuk, az oktatók arról is sokat beszélnek, hogy a táncok hol és hogyan jöttek létre. Sok műsorunkban az irodalom is szerepet kap. Nem csak énekelni és táncolni, beszélni is jól kell tudni – szögezte le Kisimre Szerda Anna. A mostani időszakhoz illően, a farsangról is szó esett:
– Az embereknek igényük van arra, hogy kikapcsolódjanak, szórakozzanak. Nem csupán farsang idején, de ez az időszak kiváló alkalom arra, hogy egy kicsit más bőrébe bújjunk. Régen az volt a szokás, hogy ki milyen jelmezt ötlött magára, úgy is viselkedtek a mulatságon. Ha például valaki medvének öltözött, akkor ijesztgette a többieket. Ma már nincs így, de a vigasság megmaradt. Attól ünnep egy ünnep, hogy akkor másként viselkedünk, öltözködünk és más ételeket eszünk. Ha ez nem lenne az életünk része, elfásulnánk, belefáradunk a hétköznapokba. Időnként meg kell állni és megünnepelni a jeles napjainkat – mondta Kisimre Szerda Anna.
