Majtényi Mihály emléke előtt tisztelegtek az irodalomkedvelők hétfőn, szülővárosában, Nagybecskereken, az író születésének 110. évfordulóján. A Madách Amatőr Színház Irodalmi Színpadának rendezésében megtartott esten bemutatták a Kokain és a Mocsár című kötetét, a Híd júliusi számának az ismertetésével pedig a folyóirat egykori főszerkesztőjére emlékeztek. Az ünnepi könyvbemutatón jelen volt Markovics Majtényi András, az író fia, dr. Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője, mgr. Bordás Győző,a Magyar Szó megbízott igazgatója és mgr. Németh Ferenc, a Fórum Könyvkiadó igazgatója.
Majtényi (Markovics) Mihály, az egyik legnagyobb vajdasági magyar prózaíró, drámaíró, publicista, műfordító Nagybecskereken, az egykori Német utca (ma Žarko Zrenjanin) 128. szám alatti házban született, Markovics Lipót kárpitosmester és Behring Berta módosi születésű szülők gyermekeként. Édesapja sorompóőr volt, aki kövezetvámot fizettetett meg a Melence és Elemér felől érkező kocsisokkal. Így a városkapu környékén teltek az író gyermekévei. Mint Kajári Margit bevezetőjében mondta: nagy mesélőnk életének és munkásságának homályba vesző része gyermek- és ifjúkorának nagybecskereki éveihez kapcsolódik. Elkerült Nagybecskerekről, de a Bega menti város és a bánsági régió regényes alakjait nem kis nosztalgiával eleveníti fel prózájában.
Majtényi a vajdasági magyar irodalom történetének egyik első ápolója között volt, ezért, mint Faragó Kornélia mondta, nem véletlen, hogy a Híd emlékszámában idéznek egy szövegrészt, amelyben az író arról beszél, hogy a kulturális emlékezet mit jelent a kisebbségi létünk megközelítésében. A folyóiratban két tanulmány szerepel: az egyiket Németh Ferenc írta, amelynek érdekessége, hogy Majtényi nagybecskereki indulásával kapcsolatos adatokat, dátumokat és szerkesztőségi helyeket tisztáz, tár fel, a másikat pedig Mészáros Krisztina fiatal irodalomkutató írta, aki mai szemmel közelítette meg Majtényi szövegeit.
Bordás Győző emlékeztetett, hogy Majtényi Mihály a Magyar Szó négy alapító-szerkesztője között volt, ezért napilapunk a jubileumi évben, az 1929-ben Zentán kiadott (ma könyvritkaságnak számító) Kokain című novellagyűjtemény reprintjével emlékezik az íróra. Ehhez mellékelték a kilencvenéves dr. Szeli István irodalomtörténész tanulmányát, amely Majtényi zentai éveiről szól.
A Bácsmegyei Napló 1927-ben hirdetett regénypályázatán Majtényi harmadik díjat nyert Mocsár című kisregényével, amely öt folytatásban jelent meg. Ezzel, hogy a Forum most megjelentette, tulajdonképpen kiteljesedik Majtényi irodalmi opusa, mert mint Németh Ferenc kihangsúlyozta: valójában a Mocsár volt az a műve, amellyel letette névjegyét a vajdasági magyar irodalomban. Ekkor döntötte el valójában, hogy az írói pályafutást választja, azzal, hogy természetesen újságíró is volt.
