A kelebiai székhelyű Nyári Mozi Színházi Közösség Terra Vojvodina című produkcióját vasárnap tekinthették meg első ízben a nézők. A bemutató a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban volt. Az előadás szereplői Nagy Karina, Pámer Csilla, Varga Heni és Nyári Ákos. A dramaturg Oláh Tamás, a zeneszerzők, zenészek Ábrahám Máté és Szerda Árpád, a díszlet Salomon Luna munkája, a fényterv pedig Boris Butoracé.
A rendező Döbrei Dénes, aki arról beszélt a lapunknak, hogy az előadást a vajdasági föld ihlette meg, konkrétabban Igor Halašević lélegzetelállító tájkép fotói, amelyeket egy körút alkalmával készített. Döbrei Dénes elmondása szerint olyannyira magával ragadta a képeken látható vajdasági táj hangulata, hogy a kis alkotócsapattal ők is útra keltek, majd pedig hozzáfogtak az előadás próbáihoz. Ami még foglalkoztatta a rendezőt, azok az emlékek, a földé, az embereké, akik elmentek innen, akik visszatértek, akik maradtak...
– A föld rengeteg mindent rejt magába. Ahogy kapálunk, egyre több minden jön elő. A felszínre kerülnek régi tárgyak, amiket valaki ottfelejtett, elásott, kidobott, elvesztett… és mindegyik valamilyen energiát hordoz magában, emberi történeteket rejt, vagy épp arról árulkodik. Akár az elődeink mindennapjairól. Ki emlékszik már például arra, hogy régen az emberek kék tejeskannákkal mentek tejért, egyáltalán a friss tej illatára, vagy amikor a vizet artézi kútból merítették és kézzel dolgozták meg a földeket. A föld mindent komposztál, feldolgozza a jót és a rosszat is, de minél több jót adunk neki, annál több jót ad nekünk vissza. Arról is gondolkodtunk, hogy kik jártak a földön, és kik járnak most. Valakik elmentek, valakik maradtak, valakik már nincsenek közöttünk. Foglalkoztattak az emlékeink is, a jelen életünk, és az is, amit előrevetíthetünk. Rengeteg a kapcsolódási pont az emberek közt, egyik a föld. Azt mondjuk anyaföld, de vajon hogyan bánunk vele, amikor mérgezzük, a saját nyereségünk érdekében használjuk ki. Ilyenkor nem következik be az adok-kapok. A Nyári Mozi Színházi Közösség márpedig mindig is azt hangoztatja, hogy amit eszel, azzá leszel, amit teszel, azt kapod vissza – emelte ki a rendező.
Jelenet az előadásból (Fotó: Molnár Edvárd)
Döbrei Dénes arra is kitért, hogy az előadás készítése során nem kifejezetten szövegekre összpontosítottak, mégis több alkotó, köztük író is ihletforrásnak számít, mások mellett Kosztolányi Dezső és Sziveri János is, de visszaköszön Bernard Montaud gondolata is a Furcsa hurok című előadásukból, amely a jelenleg dúló háború kapcsán is elgondolkodtató: „Minden alkalommal, amikor jót mondasz és jót gondolsz magadról, békében vagy önmagaddal, és a világ összes békéjének ősi hordozója vagy. Minden béke, minden háború a világon a mellkasodban kezdődik.”
Döbrei Dénes az új tervekről és programokról is szólt:
– Szeretnénk tájolni ezzel az előadásunkkal is, de pénz hiányában erre kevés az esély. A Bitef Színházban felújítottuk a tavaly készült Coloribus nostrit, ezúttal bent játszottuk, nem szabadtéren, és nagyon jó fogadtatásra lelt. A tervek szerint március végén Amszterdamba megyünk egy fesztiválra, és ott négyszer játsszuk majd. Nagyon örülünk, hogy ilyen távol felfigyeltek ránk és meghívást kaptunk. Két nap kétszer adjuk elő, azelőtt pedig Varga Heni tart néhány napos tanfolyamot. Ezek után remélhetőleg a Csodálatos hétköznapokkal áprilisban a Bethlen Téri Színházban léphetünk fel.
Kelebián folytatjuk a földépítészeti nemzetközi alkotótábor konferenciánkat, amit szintén Horvát Lehel és Dragana Kojičić vezetnek majd. Idén is többször tartjuk meg, a központit májusban. A téma a zöldtető nyári konyha lesz, de a tervek szerint ehhez is kapcsolódnak szórakoztató programok. Júniusban visszatérnénk a három éve húzódó projektumunkhoz, amelyet a chicagói Theatre Y színház tagjaival és itteni alkotókkal együttműködve valósítanánk meg. A közös munka végén remélhetőleg a tervezett előadás is létrejön a kelebiai erdőben. A francia intézettel való együttműködés által egy cirkuszi csoport jönne, amely tagjai tanfolyamot is tartanának, de erre nem biztos, hogy idén sor kerül. A már megszokott Test-emlékezet tanfolyamainkat is szeretnénk megtartani, tavasszal, nyáron és ősszel is. Tovább foglalkoznánk a Hymetti viasz előadásunkkal, mert még nem tartom befejezettnek. Megvolt a bemutatója, de szeretném összehozni a teljes csapatot, a zenészekkel együtt. Folytatjuk a munkát az újvidéki Művészeti Akadémia színházi dizájn szakos hallgatóival, a Coloribus nostri csapatával pedig új előadást készítenénk. A terveink megvalósítása sokban függ a pénzügyektől is. Szeretnénk eljutni arra a szintre, hogy a Nyári Mozi Színházi Közösségnek állandó támogatásforrása legyen, biztosra vehető költségvetése, egyfajta anyagi biztosítéka, amire számíthatunk és amivel tudunk tervezni. Több előadásunk is van, amelyet több helyen is játszhatnánk – tudtuk meg Döbrei Dénestől.
