2024. július 17., szerda

Mire vállalkozik a szótáríró?

A gyermekeknek egészen másfajta szótárra van szüksége, mint a felnőtteknek – Vajdasági szócikkek nélkül a Magyar Értelmező Kéziszótár

– Az utóbbi időben nagyon aktuális a szerb–magyar, magyar–szerb szótár elkészítésének kérdése. A szótárakkal kapcsolatos tudnivalókkal kapcsolatban hallgatóink jobb tájékozódásához hozzájárul, ha e tárgykörből olyan neves nyelvészprofesszor előadását hallgathatják meg, mint amilyen dr. Kontra Miklós, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője – hallottuk dr. Káich Katalintól, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjától.

Kontra Miklós szólt az egynyelvű, a kétnyelvű és a többnyelvű szótárakról, valamint arról a nyilvánvaló tényről, hogy a 10 éves gyermeknek egészen másfajta szótárra van szüksége, mint a 20 vagy 50 éves éves felnőttnek.

A magyar–szerb, szerb–magyar szótár esetében másfajta szótárra van szüksége a vajdasági magyarnak, aki valamilyen szinten mindkét nyelvet beszéli, másfajtára a belgrádi szerbnek vagy a debreceni magyarnak. Nagyon alaposan végig kell gondolnia a szótárszerkesztőnek, melyik célközönségnek szól a kiadvány. A szótáríráshoz szakképzett lexikográfusok kellenek, akiknek létbiztonságát szavatolják arra az időre, amíg készül a mű. A magyar és a szerb államfő találkozóján is szóba került annak fontossága, hogy elkészüljön a szerb–magyar, magyar–szerb szótár. Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva – hogy ne csak szólam szintjén maradjon ez, hanem segísenek is az államférfiak -- az előadó elmondta: ha két vezető politikus a szótárkészítés szükségességére vonatkozó kijelentést tesz, az gyümölcsöző is lehet, ha tanácsadóiknál a legnagyobb körültekintéssel tájékozódnak, mi minden kell a szótárkészítéshez, majd az ismeretek birtokában a két politikus még egyszer leül, és részletekbe menően megbeszéli, mit kell tenni, hogy ez az elképzelés megvalósuljon. S szintén kérdésre válaszolva Kontra Miklós elmondta: a Magyar Értelmező Kéziszótárba vajdasági szócikkek nem kerültek bele. Voltak kezdeményezések, de ezekből nem lett semmi. Beregszászon, Dunaszerdahelyen, Kolozsváron működnek nyelvi irodák, amelyek hálózatba szerveződtek, Vajdaságban ez nem valósult meg. Az említett szótárba bekerültek a felvidéki, az erdélyi, a kárpátaljai szócikkel, Vajdaság esetében ez is kimaradt.