A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtöki rendezvényének vendége Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a VM4K a rendezvényt a palicsi Magyar Művelődési Központ tágas nagytermében tartotta meg és még ott is telt ház volt. Többen jöttek a környező településekről és Magyarországról is.
Böjte Csaba fiatalon, bányászként, a papi hivatásra készült, a Ceaușescu-rezsim idején lépett be a ferences rend tagjai közé, a tanulmányai után 1989-ben szentelték pappá. Több településen szolgált, harminc évvel ezelőtt Dévára helyezték, ahol az oltalmába fogadott gyermekekkel együtt beköltözött egy üresen álló ferences rendi kolostorba. Ez volt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kezdete. A munkásságát ma már világszerte ismerik, számos, a gondolatait tartalmazó könyv és az életéről forgatott film jelent meg. Neki köszönhetően egyre többen csatlakoztak a gyermekek megsegítésére létrehozott alapítvány munkájához. Előadásában egyebek közt az imádságok, a szeretet és a család fontosságát hangsúlyozta:
– Akárcsak a vajdaságiak, mi erdélyiek is megtapasztaltuk a kisebbségi lét örömét és bánatát, ezért talán könnyebben meg is értjük egymást, és azt is, hogy mit jelent magyarnak lenni kisebbségi sorsban. Ezekben a napokban sokat imádkozunk a kárpátaljai magyar testvéreinkért. Véget ért a pandémia, elkezdődött egy háború, sok a feszültség, a gond, a probléma. A Szűzanya azt mondta, ha nehézség van, akkor imádkozzunk. Mit jelent imádkozni? Egyszerűnek tűnik. Nagy Szent Teréz szerint az imádságnak is vannak fokozatai. Az első az alap, amit tanultunk a szüleinktől, a plébánosunktól. Az egyszerű imádságok is olyanok, mint az oldószerek, feloldják, eltüntetik a problémákat. Mindenkinek szívből ajánlom, hogy imádkozzon. Nagy Szent Teréz szerint, a másik az elmélkedő imádság, amikor elgondolkodunk, elmélkedünk, bizonyos dolgokon. A szeretet lényege, hogy áldozatokat hozzunk egymásért, nehézségeket vállaljunk. Úgy gondolom, az életem célja az, hogy Krisztust hordozzam a szívemben, felkeressek bajban levőket, és felvidítsak embereket. Azt láttam, hogy a hozzám került gyerekek félnek, szoronganak, kishitűek, tele vannak görccsel, szorongással, de ha meg tudom nyugtatni, akkor felélénkülnek és eredményesebbek lesznek. A gyerek olyan, mint a folyó, ha jó medret adunk neki, szépen fog haladni, ha nem, akkor is folyni fog, de árvizet csinál. József az élet mellett döntött, amikor felnevelte a kis Jézust. Belegondoltam, hogy én is józsefi értelemben atyja vagyok gyerekeknek, mert nem a test és a vér kívánságából lettek, hanem úgy éreztem, a mennyei atya azt kéri tőlem, fogadjam be őket. Mindenkinek szeretettel ajánlom az elmélkedő imádságot, mert a Szentírásban nagyon szép történetek vannak, amik kapaszkodót adhatnak. Nagy Szent Teréz azt mondja, hogy a lelki élet harmadik lépcsőfoka a szemlélődő imádság. Ez is mindenki számára járható út. Például én szeretem elképzelni, hogyan telhettek a Szent Család mindennapjai – tudtuk meg Böjte Csabától, akinek elmondása szerint sokszor kérdezik meg tőle a gyerekek, hogy a mai időkben hol van a szeretet.
– A szeretetnek sok neve van. Úgy is hívhatjuk, hogy párbeszédre való készség. Óriási a tét a választásokon, de milyen jó, hogy ez kimerül az egymást csipkelődésben, és a felek nem esnek egymásnak fegyverrel. Meglesznek az eredmények, egyesek majd szomorkodnak, mások pedig az egekig ugrálnak. Az itteni magyaroknak is megadatik a lehetőség, hogy szavazzanak a magyarországi választásokon és a lelkiismeretük szerint cselekedjenek. Meg kell mindenkit hallgatni és dönteni. Szerintem a párbeszédre való készség a szeretet gyümölcse. Nagyon jó látni azt, hogy van közoktatás, közegészségügy, közbiztonság, közvilágítás és még sorolhatnánk. Ez nem mindenhol adatik meg, nem mindegyik országában. Nem szabad hagyni, hogy megtorpanjunk a szomorú dolgok miatt sem. Itt is volt háború, ami indulatokat, félelmet, haragot, szorongást, gyűlöletet váltott ki az emberből, de nem szabad hagynunk, hogy a szívünkbe beköltözzön a gonosz. Bárhol is vagyunk a legfontosabb az, hogy igaz emberek legyünk és a szeretet útján járjunk – hallottuk Böjte Csabától, aki a család fontosságát hangsúlyozta.
– Ha azt kérdeznék tőlem, hogy a nyuszi mit hozzon a vajdasági magyar testvéreimnek, azt mondanám, hogy gyermekáldást. A gyerek gyógyszer mindenre, depresszióra, búbánatra, a lelki betegségekre. Úgy is lehet, mint én, józsefi módon is lehetünk szülők, de gyerek nélkül ne képzeljünk el a jövőt. Gyerek nélkül nincs jövő, nem azért, mert kevesen vagyunk, hanem mert egyébként megsavanyodunk. A magyar kormány nagyon jól teszi, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy gyerekek szülessenek, de nemcsak nekik kellene törekedniük, hanem nekünk is. Biztassuk egymást. Ne féljünk a gyerekektől. A gyerekek Istentől való ajándékok – mondta Böjte Csaba.
