Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kedden délelőtt 31. alkalommal tartották meg a hagyományos, Egyetemi Nyelvészeti Napok néven futó nemzetközi tudományos tanácskozást.
A konferencia alaptémája ezúttal a kommunikáció, a fogalomalkotás és a nyelvi funkcionalitás átfogó területe volt, amely lehetőséget adott az időszerű nyelvészeti kutatások áttekintésére határon innen és túl.
Az idei tanácskozásnak 26 résztvevője volt 5 ország tudományos intézményeinek kötelékéből.
A konferenciát a Magyar Tanszék nevében Toldi Éva tanszékvezető nyitotta meg a Bölcsészkar mozitermében, majd ezt követően a jelenlévők meghallgathatták Imrényi András, a budapesti ELTE BTK Mai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének habilitált docensét, akinek plenáris előadása A mondat mint jelentésszerkezetek hálózata témáját járta körül.
Ezt követően a konferencia két szekcióban, három-három ülésszakban folytatta munkáját délután 16 óra 10 percig a Kar mozi-, valamint dísztermében.
A konferencia címében megadott támpontok sokszínűsége és átszövődése volt észlelhető a megtartott előadásokban. Az utóbbi évtizedek nyelvészeti kutatásainak funkcionális törekvései ugyanis mind a kommunikációnak (kommunikatív funkció), mind a megismerési folyamatoknak tanulmányozásában (kognitív funkció), mind pedig a nyelvtani szempontú kutatásokban (grammatikai funkció) tetten érhetőek.
E tekintetben a kommunikatív funkciók tárgyalása képezte az előadások irányultságának zömét, ide sorolva a szociolingvisztikai, dialektológiai és nyelvhasználati témaköröket is.
A kimondottan kommunikációközpontű előadások közé Andrić Edit (Újvidék): A verbális kommunikációval kapcsolatos szóláshasonlatok a magyarban és szerb megfelelőik; Marthy Annamária (Budapest): Az orvos–beteg kapcsolat kialakítására irányuló kommunikációs technikák bemutatása, valamint Móricz Virág Kinga (Újvidék): A gyógypedagógiai kifejezések kommunikációs aspektusa című prezentációi sorolhatóak.
A szociolingvisztika, dialektológia és nyelvhasználat témakörében a következő előadók értekeztek: Angyal László (Nyitra): Pesty Frigyes helynévtára nógrád megyei névanyagának szocioonomasztikai-szociopragmatikai vizsgálata; Huber Máté (Szeged): Szakmódszertanos oktatók meggyőződései az angol és a német nyelv többközpontúságáról: pilot eredmények két magyarországi egyetemről; Kissné Banga Orsolya (Szeged): Szárd nyelvi elemek Grazia Deledda prózájában; Kovács-Rácz Eleonóra (Újvidék): A vajdasági magyar nyelvhasználat élőnyelvi, írott nyelvi, valamint kommunikációs funkciói az egyes nyelvhasználati színterek mentén; Lehocki-Samardžić Anna–Katić Ante (Eszék): A rokoni viszonyok megnevezése a háború utáni Kórógyon; Molnár Csikós László (Ada): Az implicit normájú népnyelv napjainkban; Szoták Szilvia (Budapest): Az ausztriai magyar diaszpóra nyelvhasználati szokásai a civil szférában – szemelvények egy szociolingvisztikai kutatás eredményeiből, valamint Zentainé Kollár Andrea (Szeged): A dialektus formái és funkciói Elena Ferrante prózájában.
Szőke Eszter (Kiskunhalas) és Szabó Martina Katalin (Szeged): Egy magyar nyelvű dizartria-korpusz létrehozásának folyamata és tapasztalatai című előadásukban viszont a spontánbeszéd-kutatás technológiai támogatottságának korpusz alapú perspektíváit járták körül.
A kognitív nyelvészet témakörében a plenáris előadó, Imrényi András előadásán kívül Rosenberg Mátyás (Budapes): Konceptuális és gyakorlati változások a magyarországi romani szótárakban (1797–2021) és Szabó Laki Boglárka (Újvidék): Kognitív metaforák a beszélt nyelvi élettörténetekben című prezentációit említhetjük meg.
A grammatikai funkcionalitás területét ugyancsak több tartalmas előadás érintette.
Ebben a tematikus tömbben pedig a következő prezentációk hangzottak el: Cser András–Oszkó Beatrix–Várnai Zsuzsa (Budapest): A magyar labiális harmónia kialakulásának kérdéséhez; Juhász Tóth Tímea (Újvidék): Grammatikai átváltási műveletek a Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjának szerbről magyarra való fordításában; Katona Edit (Újvidék): Igekötős igei szerkezetek vizsgálata a sportnyelvben; Molnár Zsuzsanna–Sipos Mária (Budapest): Az ’áll’ ige a szlovák nyelv lokatív mondataiban; Oszkó Beatrix–Sipos Mária–Várnai Zsuzsa (Budapest): A magyar lokatív mondatok igei elemeiről; Tóth Szilárd (Budapest): A palatalizáció elméleti megjósolhatósága, valamint Tüskei Vilma (Újvidék): Az abba- igekötő.
A tanácskozás lezárása előtt, valamint az ülésszakok közötti szünetekben konstruktív véleménycserére nyílt alkalom a hallgatóság és a résztvevők között.
A konferencia megvalósítását a Bethlen Gábor alap támogatta.
