Visszanézek magunkra címmel tartottak irodalmi estet a közelmúltban Mezey Katalin és Vári Fábián László Kossuth-díjas irodalmárokkal a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban. A meghívott vendégekkel Bata János, az Aracs folyóirat főszerkesztője beszélgetett.
Mezey Katalin, Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító Budapesten született 1943-ban. Világnézetét a családja erkölcsi értékrendje, átélt keresztény hite és a XX. századi keserű történelmi tapasztalatai döntően meghatározták, de a családi emlékek az 1919-es budapesti kommünről és a második világháborúban szerzett keserves tapasztalatok is a történelemlátásának fontos tényezői lettek, mint az is, amit a fordulat évét, 1949-et követően a proletárdiktatúra természetéről, a téeszesítésről kisgyermekként megtudott. A Kilencek – Elérhetetlen föld (1969) című antológiájával indult költői pályája, és ezzel hosszútávra kivívta az akkori politokrácia, de az irodalmi élet hivatalos hangadóinak is az ellenszenvét, ugyanis a kilenc fiatal költő (köztük Oláh János, Utassy József, Kovács István, Kiss Benedek) maga válogatta, szerkesztette meg bemutatkozó versgyűjteményét, kikerülve a paternalista kultúrpolitika mindenható megmondóembereit. Ez a törekvésük annak idején legalább annyira botrányt keltett, mint verseik elkötelezett történelmi tudata és szabadságélménye.
Mezey Katalin kritikus szemmel tekint vissza műveire. Mint kiemelte, munkásságának vezérfonala az, hogy úgy igyekszik személyes lenni, hogy másokat is megszemélyesítsen.
– A művészet valami módon a körülöttünk lévő világnak a tükre, a leképezése egy személyben, egy intellektusban, egy érzelemvilágban. Karácsony Sándor írta, hogy a művészeti alkotásoknak a sikere az, hogy ha az olvasó, néző, hallgató azonosulni tud vele. Ez a legfontosabb. Amit én felvettem a verseim gyűjteményébe, azokkal teljes mértékben azonos vagyok. Természetesen mindenben talál az ember hibát, amit a mai gondolkodással már másképp írna le, de mindig arra törekedtem, hogy azt vessem papírra, ami érzelmileg, emberileg kikívánkozott belőlem, illetve amit megéltem és fontosnak tartottam az életemben – emelte ki Mezey Katalin.
Vári Fábián László, Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író, műfordító, néprajzkutató, folyóirat-szerkesztő, kritikus 1951-ben született Tiszaújlakon (Szovjetunió), az egykori Ugocsa megyében. Jelenleg a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Közreműködik továbbá a Kárpátalja helytörténeti köteteinek szerkesztésében, összeállításában, értékelésében, gyakran az ő elő- vagy utószavával jelennek meg egyes helytörténeti monográfiák is. Költői indulása egybeesik a kárpátaljai magyar irodalom kibontakozásának időszakával, ami inspirálója a Trianon utáni legviszontagságosabb, legtragikusabb sorsot megélt kisebbségi magyar lakosság nemzeti öntudatára ébredésének. A Kárpátalján is élő költő a kortárs magyar líra olyan „összmagyar érvényű” hagyományőrző, értéktanúsító és értékállító alkotója, akinek költészete keresi a személyiséget és a közösséget korunkban egyaránt megtartó erőket. Eszménye szerint a költészet, a vers „a tudat mélyebb szintjén megvalósuló magasabb rendű gondolkodás” és üzenetek hordozója. Mindig is egységben látta az embert és az alkotót, az egyént és a közösséget, a múlt és jelen történéseit. Műveit a nemzeti elköteleződés hatja át. Kilenc önálló verseskötet és több prózai írása jelent meg, de néprajzi és műfordítói tevékenysége is számottevő. Pályájának része a ruszin népballadák fordítása és elmélyültebb tanulmányozása. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Az Ukrajnában dúló háború kapcsán elmondta, a háborúban nem kell hallgatniuk a múzsáknak, hiszen az irodalmi műveknek a béke közvetítése is a célja.
– Én szerkesztem az Együtt című, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóiratát. Lapunkban folyamatosan közlünk olyan verseket, írásokat, amelyek a háború ellen szólnak. Ezeket a háborúellenes írásokat most gyűjtjük kötetbe, amit hamarosan meg fogunk jelentetni, ugyanis fontos, hogy a szélesebb közönség megtudja, hogyan élik meg a kárpátaljai magyarok ezeket a borzalmakat, a háború borzalmait, következményeit – hangsúlyozta Vári Fábián László.
Az est támogatói a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata, az Aracs Alapítvány és a Népkör Magyar Művelődési Központ voltak.
Nyitókép: Jobbról balra Bata János, Mezey Katalin, Vári Fábián László, fotó: Dér Dianna
