Előremutató, optimális stratégia kidolgozása, konstruktív párbeszéd, segítő hálózat kialakítása, intézmények, egyesületek támogatása, az épített és archivált örökség megőrzése, infrastrukturális fejlesztések, egyszóval a vajdasági magyar kulturális értékek egészének érdekvédelme az, amiért síkra száll a Magyar Nemzeti Tanács minden rendelkezésre álló eszközével. Mindezen folyamatokról kérdeztük Hugyik Richárdot, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott, rendkívül elhivatott tagját.
Kicsivel több mint egy éve regnál az aktuális összetételű Magyar Nemzeti Tanács. Milyen tapasztalatokról, sarkalatos munkafolyamatokról számolhat be a kulturális érdekvédelmi jogkör szempontjából, különös tekintettel a készülő Kulturális Stratégiára?
– A Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2024 és 2029 időszakra szóló tervezetének élő közvitái november 21-én vették kezdetüket. Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóba, Nyugat-Bácskában volt az első meghallgatás. Nagyon érdekes és építő jellegű hozzászólások, kritikák hangzottak el. Jó kezdete volt ez a közvita-sorozatnak, ugyanis a szórvány-, a szigetmagyarság közösségeiben, a falvakban, illetve Zombor városában élő magyarok művelődési kérdéseivel, problémáival néztünk szembe.
A további közvitákon is számos előremutató és hasznos hozzászólás fogalmazódott meg, mindezek aztán írásos formában is megérkeztek hozzánk, ugyanis feltétel volt, hogy arra tudunk válaszolni, ami írásban érkezik meg az MNT hivatalába. Ettől függetlenül a közviták során elhangzott hozzászólásokat is regisztráltuk és továbbgondoljuk, értékeljük és amennyiben szükségesnek látjuk, beépítjük a stratégiába. Az a véleményem, hogy a hozzászólások döntő többsége vagy majdnem teljes egésze építő jellegű, továbbvihető, átgondolható és beépíthető. Azt kell mondjam, olyan jelentős kritikai élű hozzászólás nem is érkezett, amelyet önfeladással járva lehetne csak beépíteni. Alapvetően a konstruktív jelleg és a jóindulat vezérelte a hozzászólásokat. Igaz ez a viták minden alkalmára.
A második közvita Adán volt, a Tisza mentét ölelte fel. Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse községet érintően. Itt szintén nagyon szép számban részt vettek a művelődési egyesületek vezetői, különböző szervezetek irányítói. Számosan, úgy. tizenheten is felszólaltak. Vázolták a helyzetüket, azt, hogy milyen problémákkal néznek szembe. Ezután a Bánságba tértünk át, november 28-án Törökkanizsán, a Branislav Nusić Könyvtár épületében szerveződött egy szintén izgalmas, több mint hatvan résztvevővel zajló közvita. Itt is mindenki nagyon szabadon, autonóm módon hozzászólt és elmondhatta véleményét a stratégiáról. Természetesen ez egy 416 oldalas, nagy dokumentum, a hozzászólók a saját részterületüket tartották szem előtt, de leszögezhető, hogy a civil szervezetek nagy számban képviselték magukat Magyarkanizsától Dél-Bánságig, Nagybecskerekig is. Végül az utolsó közvita november 30-án Szabadkán, a Városháza dísztermében zajlott. Itt a résztvevők száma kb. 130 volt. Hosszú meghallgatásról beszélhetünk, sok volt a hozzászóló is, huszonöt fő. Ők elmondták a saját meglátásaikat, vázolták kérelmeiket, amelyek szerintem megfontolt mérlegelés után a kellő mértékben beilleszthetők a stratégiába.
Az a véleményünk, hogy a közviták előremutató, jó hangulatú, nyílt, tiszta beszédet követő meghallgatások voltak. Arra törekszünk, hogy a stratégiában megfogalmazottak a következőkben ajánlott célkitűzéseket körvonalazzanak a művelődési élet szereplői számára.
VÍZIÓ ÉS KONKRÉT LÉPÉSEK
Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a stratégia megpróbál egyfajta víziót megfogalmazni, de nem feladata, hogy konkrét lépéseket határozzon meg. A konkrét lépések az akciótervben kell, hogy leírásra kerüljenek. Ez alatt viszont a művelődési egyesületek, intézmények éves tervét kell, hogy értsük. A stratégia hosszútávú célokat, irányokat határoz meg, és minden szereplőnek, művelődési, civil szervezetnek, intézménynek ezt majd a maga művelődési tervében kell konkrét cselekvési tervvé alakítani.
A stratégia, illetve maga az MNT ebben mint kísérő, támogató és szolgáló intézmény kíván jelen lenni. Az autonómiákat, az önrendelkezéseket meghagyja a művelődési egyesületeknek, intézményeknek, amelyek mindezt lebontva, a stratégiára tekintettel tudják megvalósítani elképzeléseiket.
Folyamatosan járjuk a terepet. A kulturális stratégia kidolgozása folyamatában részt vettünk az adatgyűjtéseknél, felkerestük a helyi civil szervezeteket, egyesületeket. Jómagam is jelen voltam számos alkalommal, amikor is a közvetlen találkozás folyamán megfogalmazhatták számunkra is a problémákat. Általánosak ezek a gondok: a forráshiány, az elöregedő infrastruktúra, a karbantartási kihívások, a fiatalok bevonzásának nehézsége, az elöregedő közösségek problémái mind érvényesek a közösségeinkre.
KULCSEMBEREK
Ugyanakkor vannak olyan szereplők, kulcsemberek, akik ezeket a közösségeket összetartják, innovatív energiákat hoznak bele, legyenek akár idősek vagy fiatalok. Továbbá vannak nagyon lelkes és jól működő csoportok. A problémákkal tisztában kell lenni, tiszta beszédre van szükség, a gondokat meg kell oldani, fontos ebben a tapasztalatnak a kérdése meg a praktikusság a megoldások terén és érdekében. Problémamegoldásra van szükség, nem pedig ,,ködszurkálásra”. Pozitív fejleményként el kell mondani, számos, nagyon életerős közösséggel találkoztunk, ahol fiatalok vagy középkorúak veszik kezükbe az irányítást és nagyon sok kreatív ötlettel rendelkeznek, Óbecsétől kezdve Törökkanizsán át, beszélhetünk itt Zomborról is, de vannak nagyon kreatív energiák Dél-Bánságban szintén. Ugyanakkor nehéz helyzetben lévő közösségek, de biztos vagyok benne, hogy apró lépésekkel konkrét, reális célkitűzésekkel a kishitűséget legyőzve, de a megalomániát is visszanyesve, reális célokat tudunk megvalósítani. Nekem nagyon sokszínű, vegyes benyomásom volt, de összességében azt kell mondanom, hogy bármennyire nem ezt sugallják egyes vélemények, nekem az a meglátásom, hogy sok lehetőség van jó irányba fejlődni. Életerős közösségekre van szükség, kulturált, ugyanakkor szolgáló közösségre is. Ez alatt azt értem, hogy törekedni érdemes egymás segítésére, a hálózatosodás erősítésére, egymás jobb megismerésére, bizalom kialakulására a közösségeken belül, a generációk között. Az egyéni, nagyon öntudatos lépéseket is mérsékelni és egyfajta kompromisszumkészség felé irányítani a kommunikációt, részt venni, különböző sokközpontú kultúrát létrehozni. Ezek első hallásra idealizált fogalmaknak tűnnek, azért az individualizált társadalmunk csalóka árnyaitól el kell szakadni és tisztában kell lenni vele, hogy mi közösségben tudunk fennmaradni. Egymással tisztességes kapcsolatban kell valami közös értéket létrehozni.
A vajdasági magyar közösségek nagy részének kulturális életét (is) jellemzi egyfajta önszerveződési, alulról építkező képesség…
– Valóban így van, és ez fontos tényező. A felülről lefelé tartó, központilag szervezett irányítás nehezen működik, mert a kis közösségek ráerőltetésként élik meg az ilyen jellegű szándékot. Fontos, hogy a szerveződés belülről kifelé, alulról felfelé valósuljon meg, tehát a közösségek kezdeményezzenek, mert akkor a sajátjuknak érzik az adott tevékenységet, az eredményeket. Ezekre a struktúrákra szükség van, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy egyik út vagy módusz sem hordozza magában a teljes megoldást. Inkább a kettőnek a kommunikációjára, összjátékára van szükség. Vannak bizonyos helyzetek, amelyeken a kis közösségek már nem tudnak áttörni, ilyenkor szükség van arra, hogy a központ is segítse, kísérje őket, nem beszélve arról, hogy úgy jó, ha folyamatos az információáramlás is. Ezáltal ki tud alakulni egy dinamikusabb, egy jó irányban való fejlődés. Én ebben bízom és hiszek.
INNOVATÍV ENERGIA
Aztán ott vannak az úgynevezett kovászemberek, akik egy-egy közösségbe innovatív energiát tudnak vinni. Például, ha egy művelődési intézmény élére új vezető kerül, aki tele van tettrekészséggel, akkor az rögtön meglátszik a művelődési rendezvényeken, hogy észszerűen, megfontoltan, minőségi elvárások alapján szervezi meg azokat. Persze, ez egy idő után automatizmussá válhat, de ettől függetlenül, ha van mögötte egy csapat, amely ezt segíti és megvan az igény erre, akkor szerintem nagyon szép eredményeket lehet elérni.
Milyen konkrét célokat fogalmaztak meg a következő évre, időszakra vonatkozóan?
– Fontosnak tartjuk, hogy élő tartalommal töltsük meg a vajdasági magyar kulturális hálót, szempont a kölcsönösség, a szolidaritás elvének alkalmazása, az ember személyi méltóságának tiszteletben tartása. Az, hogy olyan projektumokat valósítunk meg, amelyek minőségi változásokat eredményeznek az érdekvédelemben és az értékteremtésben.
Vajdaság területén negyven kiemelt jelentőségű intézmény működik, ezek többségében az MNT társalapítói joggal rendelkezik. A külhoni magyar értéktár vajdasági magyar értékeinek száma 64, a kiemelt jelentőségű kulturális örökségek száma pedig 141 ingatlan.
PRIORITÁSOK
Fontosnak tartjuk az infrastrukturális fejlesztéseket. Nagyon lényeges ezeknek az épületeknek, művelődési házaknak tartalommal való megtöltése. Prioritásként kezeljük a könyvtárak magyar állományának gyarapítását, az egységes nyilvántartási és fejlesztési rendszer kialakítását, a magyar érdekeltségű múzeumok és levéltárak műszaki, technikai fejlesztését, mivel ezek a vajdasági magyar identitás megerősítését szolgáló intézményeknek számítanak. Szoros partneri viszonyt fogunk kialakítani a kiemelt jelentőségű kulturális intézményekkel, továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, a Forum Könyvkiadó Intézettel és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel. A kiemelt jelentőségű intézmények körét és a társalapítói jogköröket továbbra is szándékunkban áll bővíteni.
A nagyberuházások közül kiemelném a Magyar Szó-házban megkezdett kulturális fejlesztéseket, a zsablyai Havas Boldogasszony-templom teljes körű felújítását, a Szabadkai Városi Könyvtár felújítási munkálatainak folytatását, számos kis település művelődési házának komplett felújítása is tervben van. A templomok esetében szintén vannak betervezett, évek óta folyamatban lévő felújítások. Mivel ezek jelentős anyagi erőforrást igényelnek, a továbbiakban is megmaradnak, azonban a Szabadkai Egyházmegye Doroszló-Szentkút kegyhelyén megkezdett vallási és közösségi komplexum építésének folytatását szintén fontosnak tartjuk, továbbá az Aracsi Pusztatemplom és környezete műemléki helyreállítását is. Mindezeknek a továbbgondolása és fejlesztése a későbbiekben is prioritást jelent.
Ha a szellemi örökséget vesszük tekintetbe, a Vamadia továbbfejlesztése szintén fontos, az 1941–48-as időszakra vonatkozó kutatások folytatása, a nyugat-bácskai falusi könyvtárak és a Zombori Városi Könyvtár fejlesztése ugyanígy, a Szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet közbeszerzésének támogatása, emellett ki kell emelnünk a könyvtári integrált rendszer működtetésének és könyvállományok gyarapítását, a levéltári állomány-védelmi fejlesztéseket, a közgyűjtemény és a közművelődés meg az iskolakönyvtárak gépesítését. Ahogy tettük az elmúlt időszakban, úgy a tematikus programokat a jövőben is támogatni fogjuk. Illetve az intézményeinket, legyen szó a színházainkról, vagy a vajdasági magyar fesztiválokról. A kiemelt díjakat ugyanígy, továbbá a folyóiratokat is. Igyekszünk tehát minél szélesebb körű, jó eredményeket elérni. Az első világháborús emlékművek felújítására is hangsúlyt kívánunk helyezni az idei évben, ugyanakkor a helyi egyesületek kiemelt jelentőségű rendezvényeit támogatjuk, természetesen a pályázati kiírások meglesznek a kiemelt jelentőségű rendezvények támogatására, az amatőr művelődési egyesületek, továbbá a nemzeti önazonosságot őrző, hagyományos rendezvények támogatására. A könyvkiadás segítésében is gondolkodunk, a 2024- es év tekintetében. Továbbá tervezzük vándorkiállítások létrehozásának támogatását, utaztatását, az első világháborús emlékhelyek felújítását célzó tervdokumentáció elkészítését. Fontos számunkra az emléknapok megtartásának segítése, az akkreditációs pályázatok előkészítése, követése is.
ÉRTÉKEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
A Vajdasági Magyar Táncháztalálkozó és Sokadalom nagyon szépen sikerült az elmúlt évben Topolyán, ezt idén is szeretnénk megvalósítani, illetve támogatást szeretnénk nyújtani a Zentai Történelmi Levéltárnak, amely 2024-ben a Kárpát-medencei Magyar Levéltárosok Vándorgyűlésének a házigazdája lesz. Továbbá a kavillói Tanyaszínház épület-komplexumának, illetve a Tanyaszínház Alapítvány projektumának a támogatása is prioritást élvez. Az MNT a Szent István-ünnepséget az Újvidéki Színházban idén is megszervezi, továbbá újabb színfolt lesz a Nemzeti Összetartozás Napja délvidéki központi ünnepségének támogatása, új tartalmakkal való megtöltése. A Délvidéki Magyar Színjátszás Napjának megünneplését szintén támogatjuk, ahogy eddig is. A Vajdasági Magyar Mozgókép Archívum munkálatainak előkészítését ugyancsak fontosnak tartjuk. Eszközbeszerzések, múzeumok, könyvtárak támogatása terén is vannak további elképzeléseink. Lehetőségeink és anyagi erőforrásaink tekintetében próbálunk mindezen örök értékek és előremutató célkitűzések mellé állni – hallottuk Hugyik Richárd kulturális tanácsostól.
Nyitókép: Molnár Edvárd
