– A hatalmas Alpok, a zöld Kárpátok és sziklás Dinári-hegység ölelésében, a Pannon-síkság több tízezer éve nyújt menedéket és biztonságot az embereknek. A hétköznapokban nem gondolunk azokra az időkre, amikor még nem létezett a szabadkai homokpuszta, a Tarcal-hegy és a környező, gazdagon termő síkság. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy egykor létezett egy olyan világ is, amelyben a termékeny Pannon-síkságot jégbe fagyott sztyepp borította. Emellett jó, ha tudjuk azt is, hogy ez a jeges sztyepp se volt mindig itt, hanem azokból a szélesen elterülő, sekély tó- és mocsárrendszerekből alakult ki, amelyek több millió évvel korábban a Pannon-tenger helyén jöttek létre. De még a Pannon-tenger se volt az abszolút kezdet, az is csak egy fázisa volt a szárazföld és a tenger örökös harcának. Ez a kiállítás egy hosszú utazásra invitálja az érdeklődőket, amely során bejárhatják Paleoeurópa ősi szárazföldjét, alámerülhetnek a Tethys-óceán mélységeibe, tanúi lehetnek az új európai szárazföld keletkezésének, búvárkodhatnak a Pannon-tenger zátonyainál, majd a jégkorszakok északi szeleivel dacolva megállapodhatnak a termékeny Vajdaság sík vidékén – olvasható a Szabadkai Városi Múzeum szerda este megnyílt, Mi rejtőzik a síkság alatt? című geológiai kiállításának az ismertetőjében. Ez pedig csak a kezdet. A nagyszabású, lélegzetelállító tárlat izgalmas időutazásra invitálja a megtekintőjét, amely során elmagyarázza, mi minden zajlott területünkön a messzi múltban, és minderről milyen leletek, maradványok tanúskodnak.
A kiállítás szerzője a bajmoki születésű dr. Ivan A. Dulić, a NIS Tudományos-technológiai Központ geológusa, aki a gyermekkorát Györgyénben töltötte, a tanulmányait pedig Szarajevóban és Belgrádban folytatta. Mindig is vonzotta a hegyvidék, a barlangok, így fedezte fel magának a geológiát, és a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karát, ahol diplomázott. Számos tudományos-kutatói expedíción vett részt, 2002 és 2010 között pedig Szibériában végzett kutatásokat.
A tárlatmegnyitón az egybegyűlteket dr. Ninkov K. Olga, a múzeum programjaiért felelős meghatalmazott igazgatója köszöntötte. Ahogyan azt megtudhattuk, a kiállítás Belgrád és Újvidék után érkezett Szabadkára, ezután pedig Nagybecskerekre viszik tovább.
– Egyik kiállítás sem ugyanolyan, mint a másik, és ez a szabadkai a legteljesebb. A tárlatot november elejéig lehet megtekinteni, ez idő alatt pedig gazdag kísérőprogrammal készülünk. Ivan Dulićtyal már a városnapi rendezvénysorozat keretében, szeptember 2-án 18 órakor is találkozhatunk, amikor is tárlatvezetést tart – tudtuk meg Ninkov K. Olgától, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik fáradhatatlanul dolgoztak a kiállításon és annak tetszetős katalógusán.
A kiállítás a NIS Tudományos-technológiai Központtal karöltve valósult meg. Az egybegyűlteket Leonid Stulov, a központ igazgatója is köszöntötte:
– Számunkra nagyon fontos az is, hogy a hivatásunkat népszerűsítsük és felkeltsük iránta a fiatalok érdeklődését. Ezért nagy öröm a számunkra, amikor az látjuk, hogy a tárlat a gyerekeket is vonzza. Abban reménykedünk ilyenkor, hogy majd ők is a geológiát választják – emelte ki az igazgató.
A tárlatot dr. Dejan Prelević, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának a tanára nyitotta meg:
– Dr. Ivan A. Dulić tárlatai szinte olyanok, mint egy rockkoncert. A leletek turnéra mennek, és ahol megállnak, ott pompás fényekben mutogatják őket. Első ránézésre azt mondanánk, hogy ezek csak valamiféle kőzetek, ásványok, fosszíliák, amikor viszont végigmegyünk a tárlaton, elolvassuk a magyarázatokat, vagy végigvezet bennünket valaki, aki ért is hozzá, akkor egy elképesztő történetet ismerhetünk meg, amely szinte látványként tárul elénk, beindítja a fantáziánkat, eljátszadozik a képzeletünkkel. Ez a kiállítás egy időkapszula, amely visszavezet egy régi óceánig, amely még jócskán a Pannon-tenger előtt volt, sok-sok idővel tehát az a tenger előtt, amelyről Đorđe Balašević énekelt. A geológia csodálatos történeteket mesél el. Ez egy szép szakma, ugyanakkor pedig a geológusok könnyen kerülhetnek úgymond a szégyenfalra is. Mi úgy tartjuk, hogy meg kell értenünk a természetet, és meg kell tanulnunk úgy használni a forrásait, hogy azzal lehetőleg semmilyen, de legalábbis minél kisebb kárt okozzunk – hallottuk dr. Dejan Prelevićtől.
Nyitókép: A nagy érdeklődésre és a hőségre való tekintettel, a kiállítás megnyitóját a múzeum udvarában tartották meg (Lukács Melinda felvétele)
