Dr. Andrić Edit, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára nemrég mutatta be a Magyar-szerb frazeológiai szótárt, amelyen hat évig dolgozott. A kötet a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg.
– A frazeológiával elég sokat foglalkoztam, tekintettel arra, hogy a szerb és a magyar nyelvet is anyanyelvi szinten beszélem, és a családomon belül is használom a frazémákat már kiskorom óta mind a két nyelven. Már akkor felmerültek bennem az ezzel kapcsolatos kérdések, hiszen vannak olyan frazémák, amelyek teljesen megegyeznek mindkét nyelven, viszont vannak olyanok is, amelyekre a másik nyelvben nincs példa. A szótár megírásának gondolata akkor merült fel először, amikor a Hungarológiai Intézetbe kerültem kutatóasszisztensként. Az akkori mentorom, aki jól ismert engem, azt mondta, ha én nem írom meg a kétnyelvű frazeológiai szótárat, akkor senki sem fogja. Az utóbbi húsz évben foglalkoztam a frazeológiával, úgy, hogy külön tanulmányokat írtam egy-egy vezérszó kapcsán, így a témából már összegyűlt egy jó kötetnyi tanulmányom. Utána indult be a Forum Könyvkiadó nagy projektje, a magyar–szerb középszótár készítése, és felkértek, hogy vegyek részt a munkában. Elvállaltam, hogy a frazeológiát beemelem az új szótárba, és csakhamar ez a projekt önállósodott egy külön kötetté. Öt-hat évig dolgoztam rajta intenzíven. Azért magyar–szerb viszonylatú ez a szótár, mert egyrészt a kiadó nagy projektjéből jött létre, másrészt pedig azért, mert az utóbbi időben nagyon sok egynyelvű értelmező és etimológiai szótárt adtak ki a magyar piacon. Ezzel szemben a szerbben csak két érdemleges szótár van, amelyekre támaszkodhatunk. Az egyik még a hetvenes évek végén készült, és bár a másik újabb, az is eléggé hiányos. Szótárunkat a Nemzetközi Belgrádi Könyvvásáron is bemutattuk a Tartományi Titkárság standjánál, ahol ott voltak a belgrádi Hungarológiai Tanszék hallgatói is. Azt hiszem, hogy e a kötet a fordítók, a tanulók és a filológiával foglalkozók számára a leghasznosabb, de szerintem érdekes olvasmány mindenkinek, akit érdekel ez a tárgykör. Visszajelzéseket leginkább a közösségi médiában kaptam, azoktól, akik véleményem szerint a leginkább forgatják majd a szótárt, ezek pedig a fordítók és a diákok. Ezzel nagy munkát zárhatunk le, de még hátravan a szerb–magyar frazeológia szótár megírása is, ezt azonban csak akkor vállalhatjuk, ha a szerb kollégák is részt vesznek a munkában, épp abból kifolyólag, hogy nincs mire támaszkodni. Lennie kell egy baloldali korpusznak is, aminek pontosan megadják a jelentését, amelyet felhasználhatnánk – fejtette ki gondolatait a szerző.
Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója is beszámolt a projektről és a munkafolyamatról.
– A Forum megjelentette a szerb–magyar középszótárt, ami lendületet adott ahhoz, hogy elkezdjünk dolgozni a magyar–szerb középszótáron is. Sikerült összeállítani olyan szakértői csapatot, akik már elkészítették a kéziratot, reményeink szerint pedig jövőre már a nyomdai előkészítés, a szerkesztés és a tördelés vár ránk. Szeretnénk, ha a jövő év végére már ez is megjelenne. A visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy nagy az érdeklődés a szótár iránt, a forgalmazása is elindult. A mi webshopunkban már kapható, most pedig próbáljuk eljuttatni a különböző vajdasági könyvesboltokba is. Elektronikusan is elérhető lesz, a szerb–magyar középszótár már így is hozzáférhető. A belgrádi könyvvásáron volt a frazeológiai szótár első bemutatója, de tervezünk egy nagyobb szabású bemutatót is, remélhetőleg még ebben a hónapban. Azt már látjuk, hogy ez az anyag mindenképp hiánypótló. A könyvvásáron a szótár mellett azokkal a kiadványokkal próbáltunk jelen lenni, amelyek érdekesek lehetnek a szerb közönség számára is, hiszen tapasztalataink szerint a vásárlók inkább a szerb nyelvű könyveinket keresik. Két sorozatunk van, az egyik a TraN(S)zakció, amelyben délszláv nyelvekről fordítunk magyarra kortárs szerzőket, és most indítottunk el egy új sorozatot, a Biblioteka Mustrát, amely egy közös vállalkozás az újvidéki Akademska knjiga kiadóval. Ennek keretében vajdasági kötődésű magyar szerzők műveit jelentetjük meg szerb nyelven, eddig Bencsik Orsolya Több élet című kisregényét fordította szerb nyelvre Vickó Árpád, valamint Máriás Béla Lomtalanítás című prózakötetét Pataki Angéla. Persze tervben van mindkét sorozat folytatása – számolt be az igazgató.
Nyitókép: Dr. Andrić Edit és Virág Gábor (Vojnić Bojana és Dávid Csilla felvételei)
