A szótár mint többszörösen relatív műfaj címmel szervezte meg a Magyar Nemzeti Tanács az idei fordítástudományi tanácskozását, amelyre pénteken került sor Szabadkán, az MNT székházában. A rendezvény társszervezője az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet volt, a szakmai találkozón a gondozásában készülő magyar–szerb középszótárt mutatták be.
Az egybegyűlteket mgr. Hajnal Jenő köszöntötte, ahogyan azt az MNT elnökétől hallhattuk, a kiadvány tulajdonképpen a nemrég megjelent szerb–magyar középszótár folytatása:
Fotó: Molnár Edvárd
– A Forum Könyvkiadó Intézet már az előzőnél is kiváló munkát végzett, és ez máris elmondható az új kiadvány kapcsán is. Nagyon fontos volt az, hogy egy olyan nagy tudású kutatói, szerkesztői csapat álljon össze, amely ezt a szótárt el tudja készíteni. A 21. század megköveteli tőlünk azt is, hogy ne csak kézbe vehető szótárban gondolkodjunk, hanem az online változatában is, így a nyomtatásra szánt szótárral párhuzamosan az is készül. A munka nagyszerűségéről szól az is, hogy a tervezett 35 ezer szócikknek csaknem a dupláját tartalmazza majd. Ez árulkodhat arról is, hogy talán megalapozzuk annak az esélyét és lehetőségét, hogy az itteni szerb tudományos szótárírókkal, mindenekelőtt a Szerb Maticával, és a belgrádi illetékes intézményekkel együtt, talán egyszer elkészülhet a magyar–szerb nagyszótár is – tudtuk meg Hajnal Jenőtől, aki a kiadás időpontjáról is beszélt.
– A tervünk az volt, hogy ebben az évben jelenjen meg, de ahogy a szócikkek száma egyre csak bővült, szinte megduplázódott, változtak a tervek, a szótár dupla kötetté gyarapodott. Az első szinte pár hónapon belül kiadhatóvá válik, de itt most az a nagy kérdés, hogy várjuk-e meg a második kötetet és a kettőt együtt adjuk ki, vagy jelenjen meg előbb az első, a második pedig utána, miután az is elkészült. Talán az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha online formában mielőbb megjelenne az első, a teljes kétkötetes nyomtatott szótár pedig a jövő év elején – fejtette ki Hajnal Jenő.
A magyar–szerb szótár a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában készül, a tanácskozáson Virág Gábor igazgató is felszólalt:
– A szótár megjelentetését a magyar kormány támogatja 65 millió forinttal, az MNT javaslatára. Az előtörténethez hozzátartozik, hogy a 2016-ban megjelent szerb–magyar középszótárnak sikere lett, pozitív szakmai és olvasói, használói visszajelzéseket kapott, és ezeken felbátorodva mertünk belevágni ebbe a nagy vállalkozásba. Rengeteg kihívással és nehézséggel szembesülünk. Az első a szakértői csapat összeállítása volt, hiszen azok jöhettek számításba, akik nyelvészeti szempontból kiemelkednek, kellő tudással rendelkeznek a szerbet és a magyart illetően, megfelelő szinten tudják és ismerik mindkét nyelvet. A csapatot 2019-re sikerült összeválogatni, akkor kezdődött el a kézirat előkészítése. Az előző szótár esetében kéziratot kaptunk, amit utána szerkesztettünk, ezúttal viszont a kéziratot is nekünk kellett elkészítenünk. Úgy látom, jól haladunk a munkával, még ha nem is az elsődleges tervek szerint. Elkészült az első kötet munkaverziója, és közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy az előző szótárral ellentétben ez kétkötetes lesz, így az is lehet, hogy már nem is közép, hanem nagyszótárról beszélhetünk. Közben elkészült a szerb–magyar szótár elektronikus változata, és párhuzamosan a magyar–szerb szótárral annak elektronikus változata is készül, valamint különvállalásként Frazémaszótár, amelynek Andrić Edit a szerzője, a szerkesztője pedig Brenner János – mondta Virág Gábor, aki bemutatta a szótáríró csapatot.
A tanácskozáson a projektumról Rajsli Emese műfordító, a Forum sorozatszerkesztője, a magyar–szerb középszótár szerkesztőbizottságának tagja beszélt, aki arra is kitért, hogy figyelemmel vannak a tipikusan vajdasági magyar kifejezésekre is:
– Mindenképpen szeretnénk, hogy a szótárban jelen legyen az ún. vajdaságizmus is, azaz olyan szavak vagy variánsok gyűjteménye, amelyek a vajdasági magyar köznyelv részévé váltak. Jól tudjuk, hogy ez némileg eltér a magyarországitól. Nem kifejezetten azokra a szavakra gondolunk, amelyek szerbül is ugyanazok (például sok-szokk), hanem azokra, amelyek másképp kerültek bele a vajdasági magyar köznyelvbe, ilyen például az autolimar–autóbádogos. Magyarországon karosszérialakatosnak mondják, itt Vajdaságban viszont nem ezt a szót használjuk – fejtette ki Rajsli Emese.
A tanácskozáson dr. Halupka-Rešetar Szabina, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Angol Tanszékének egyetemi rendes tanára a készülő magyar–szerb szótár forrásairól és struktúrájáról is szólt, valamint a felmerülő problémákról és az ajánlott megoldásokról, például ha egy szó több jelentéssel bír, a kultúrspecifikus és nem kultúrspecifikus szavak fordításáról, továbbá a pragmatikai kihívásokról is. Dr. Dušanka Zvekić-Dušanović, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szerb Nyelv és NyelvtudományTanszékének egyetemi rendkívüli tanára az ekvivalenciai kérdéseket taglalta, Brenner János, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet szerkesztője, a magyar–szerb középszótár szerkesztőbizottságának tagja pedig a szerb–magyar középszótár elektronikus formáját mutatta be. A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult.
