Nemrég szerbül is megjelent Lovas Ildikó A város lelke, avagy identitásjelek: Szabadka-tárcák könyve, Duša grada ili znaci identiteta: subotičke kolumne címmel. A kiadvány bemutatójára tegnap este került sor a Szabadkai Városi Könyvtár új olvasótermében. Az egybegyűlteket Dragan Rokvić, az est moderátora, a könyvtár igazgatója köszöntötte:
– Ez egy nagyon jelentős kötet, valódi gyöngyszemnek számít a városunkról megjelent kiadványok közt. A tárcák összessége a múltunkról, az identitásunkról, a kulturális örökségeinkről, ismert szerzőinkről, íróinkról, irodalmárjainkról szól, lényegében mindarról, ami Szabadka szellemiségét jelenti. Lovas Ildikó érdekfeszítő történeteket tár fel, provokál, kérdéseket tesz fel és válaszokat keres, de akár útbaigazítást is ad. Ajánlom ezt a könyvet íróként, könyvtárosként és olyan emberként is, akit érdekel Szabadka történelme, mert az identitásunk kutatása szinte mindennél fontosabb – emelte ki Dragan Rokvić.
A könyv kapcsán Lovas Ildikó is megosztotta gondolatait a közönséggel:
– A fiatalokat, a gimnazistákat, leginkább az foglalkoztatja, hogy milyen egyetemet válasszanak, és közben azt nézik, hogyan hagyják itt ezt a kis, poros Szabadkát. Azt viszont nem tudják, hogy ami lesz belőlük, függ attól, hogy mit visznek el magukban ebből a városból. Ez nem azonnal jelent majd valamit, hanem tíz vagy tizenöt év múlva. Nem szerettem mindig Szabadkát, most se nagyon, de nem tudok élni e város nélkül. Lett volna alkalmam elköltözni másik városba, másik országba, de úgy döntöttem maradok, és ez az én dolgom. Az elsődleges célom nem az volt, hogy ezt a könyvet megírjam. Egy másik könyvemhez folytattam kutatásokat és közben állt össze – fejtette ki Lovas Ildikó.
A könyvbemutatón jelen volt Mile Tasić képzőművészeti kritikus is:
– Ünnep az, amikor megjelenik egy ilyen kötet. Lovas Ildikó könyve nagyon inspiratív, élvezet belelapozni, de nemcsak a képeket nézegetni, hanem olvasni is arról, amit látunk. A szerzőnek sikerült elérnie azt, hogy egy olyan könyvet írjon, ami nem sziruposan csöpögősen, mégis szeretetteljesen szól a városunkról és az emberekről – hallottuk Mile Tasićtól.
Lovas Ildikó könyvbemutatója a Szabadkai Városi Könyvtár új olvasótermében (Fotó: Molnár Edvárd)
A könyv recenzense mgr. Bordás Győző, már akkor felfigyelt a szövegre, amikor lapunk hasábjain jelentek meg belőle részletek:
– Olvasva ezeket a Magyar Szóban, azonnal világossá vált a számomra, hogy ebből könyv lesz. Amint pedig megjelent magyarul, rögtön ajánlottam és szorgalmaztam, hogy készüljön el szerb nyelven is. A kötetet már csak azért is kiemelkedő, mert a szerző nem csupán azt mutatja be, amit érdemes látni, hanem feltárja azt is, amin érdemes lenne elgondolkodni. A szerb nyelven megjelent könyv csaknem teljesen identikus az eredetivel, a magyarral, úgy a szöveg, mint a technikai kivitelezés terén is. Ezt márpedig nagyon nehéz elérni, fordítóként is tanúsíthatom – mondta Bordás Győző.
A fordítás kihívásairól dr. Szabó Zsombor beszélt:
– Nem volt egyszerű. Nagy kihívás volt a számomra, mivel én a tudományos oldalt képviselem, míg a szerző egyfajta egyenes megközelítést választott. Sokat konzultáltunk, merthogy nem lehet mindent szóról szóra lefordítani. Munkatársaim is voltak, Jasminka Dulićtyal és Zlatko Romićtyal is együttműködtünk, és mi is elégedettek vagyunk a végeredménnyel. Érdekesség, hogy egy képben eltér a magyar és a szerb könyv. A magyar nyelvűben Bíró Károly szobrának a tervezete van benne, a szerb kötetben pedig maga a szoboré, mert addigra már felállították – tudtuk meg Szabó Zsombortól.
A kötet grafikai tervezője Lackó Lénárd volt:
– Mindenképpen szem előtt tartottuk, hogy a képek a megfelelő helyen legyenek az írásban, hogy aki olvassa a szöveget, rögtön úgymond képet is kapjon arról, amit olvas – mondta Lackó Lénárd.
