Nagy sikert aratott a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója a zentai bemutatón szerdán este. Tamási Áron Ördögölő Józsiás című műve alapján készült zenés produkciót korábban már bemutatták Magyarországon, a vajdasági közönség azonban most láthatta először.
A történet szerint Tündérország királya nyugdíjba vonul, így férjet keres leánya számára. Jönnek mindenfelől a kérők, akik egy lovagi tornán küzdenek meg Jázmina kegyeiért, míg végül, ahogyan az lenni szokott, a jó győzedelmeskedik, így Ördögölő Józsiás lesz az új király. Ezt azonban nem hagyja annyiban Bakszén, az ördögkirály fia, aki mindent megtesz azért, hogy az ő fejére kerüljön a korona.
Pataki András, a koprodukció rendezője elmondta, hogy a mű alapjául szolgáló regényt a szerző az 1950-es években írta, az ihletet pedig a román diktatúra adta. Típusa mesejáték, a mese szabályaival együtt: egy részből azért, mert ha valami rossz éri az embert, akkor tanmesét gyárt, más részt pedig így könnyebben átment a diktatúra kemény és szigorú cenzúráján.
Hozzátette, hogy már 10 évvel ezelőtt szerették volna bemutatni ezt az előadást, de akkor egy szerzői jogi akadály miatt nem tudták. Egy évtizeddel később azonban zöld utat kapott a darab, és újra hozzányúltak, de egy teljesen más előadás lett belőle, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. A zenét Szarka Gyula, Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, a Ghymes együttes egyik alapító tagja írta hozzá, és az előadások során élőben kísérik a dalokat.
Ördögölő Józsiást Papp Attila, a Soproni Petőfi Színház színművésze alakítja, aki nem teljesen ismeretlen a vajdasági közönség számára, hiszen a Zenta 1697 című rockoperában ő alakította Laczó Tamást, a magyar huszárt. Elmondása szerint Józsiás egy csavaros eszű, székely fiatalember, aki kitartásával, a szerelembe és az egymásba vetett hitével tud felülkerekedni a gonoszon.
– Úgy gondoltuk, hogy ez a klasszikus, népmesei figura mindenképpen jó, hogy ha megjelenik. Másrészről benne van az a Tamásis íz, a székely motívumrendszer és ez a világ. Igyekeztem ettől nem nagyon elrugaszkodni, sőt, inkább szerettem volna hangsúlyozni a figurának. Ha úgy tetszik, egy klasszikus népmesei fiút látunk, aki talán kicsit furfangosabb, mint ahogyan azt a népmesékben megszokhattuk – jellemezte karakterét Papp Attila.
Savanyu Gergely neve sem volt teljesen ismeretlen Vajdaságban, hiszen a korábban említett rockoperában ő is szerepelt. Azonban míg ott egy pozitív karaktert alakított, pontosabban Savoyai Jenőt, a császári had vezérét, addig itt a negatív oldalt erősítette, hiszen ő játszotta Bakszént, az ördögkirály fiát.
– Az általam alakított karakter a pokolból érkezik. Eredetileg király szeretne lenni, azonban nagyon jól jön neki, hogy végül kancellár lesz, hiszen így a végrehajtó hatalom az ő kezébe kerül, és így Tündérországba be tudja csempészni a poklot, és el tudja foglalni az egészet – írta körül szerepét.
A produkció további szereplői: Molnár Anikó (Jázmina, tündérkirálylány), Pelsőczy László (Lámsza, Tündérország királya), Major Zsolt (Kámzsa, égi mester), Kisfaludy Zsófia (Dilló, tündér), Verebes Judit (Idilló, Jázmina udvarhölgye; Zentai Magyar Kamaraszínház), Horányi László (Mordiás, az ördög vitézek főnöke), Marosszéki Tamás (Villikó, Józsiás embere), Farkas Tamás (Fanfarus, hopmester), Dévai Zoltán (Ropogán, pokolmester és ördögmágus; Zentai Magyar Kamaraszínház), Kósa Zsolt (Durmonyás, ördög, udvari ülőmester), Szilágyi Áron (Babura – Jázmina kérője/ Dudaró – ördög, palotaőr; Zentai Magyar Kamaraszínház), Virág György (Murmog – Jázmin kérője/ Babucz – ördög; Zentai Magyar Kamaraszínház). Az előadásban közreműködik a Sopron Balett tánckara.
