Vlagyimir Logunov belgrádi vendégművész rendezésében és koreográfiájában Az ohridi legenda c. balett bemutatóját a közönség a székvárosi Szerb Nemzeti Színházban nagy lelkesedéssel fogadta.
Az ohridi legenda Stevan Hristić (1885–1958) belgrádi zeneszerző balettje ötvözi a török időkből eredő mesét és népi legendát. Egy lány, akit elhurcoltak a törökök, csodával határos módon megmenti magát. A jóság, a szeretet, a barátság diadalmaskodik.
Mind a zene, mind a koreográfia Észak-Macedónia területéről, valamint más balkáni népek folklórelemeiből épül fel, a második felvonásban román, bolgár és görög táncot láthatunk.
Hristić stílusát tekintve kozmopolita, impresszionista és későromantikus komponista, az első szerb, illetve bizonyos elemeiben felülmúlhatatlan nemzeti balett szerzője Európában. Az ohridi legenda első, egyfelvonásos változatát 1933. április 5-én adták elő, Nina Kirszanova koreográfiájában, és ő alakította a női főszerepet. A második, négyrészes változatot 1947. november 28-án mutatták be, szintén a Belgrádi Nemzeti Színházban (Margarita Froman koreográfiájában), majd 1951-ben az edinburgh-i közönség is láthatta. Ezt a balettet minden jugoszláv színpadon előadták, így a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken több bemutatója volt: 1951-ben, 1953-ben, 1961-ben és 1981-ben.
Külföldön is színpadra állították: Moszkvában (1958), majd a csehországi Plzeňben, a lengyelországi Bitomában, és mindenhol az előadást elkísérte alkotója karmesterként. Jelentősége ennek a balettnek a zenén és a koreográfián kívül, a balett-technika és a balkáni néptáncok kincsének ötvözése értelmében sokrétű. Az első változat forgatókönyvének/librettójának írója az ihlető Aleksandar Fortunato, a Belgrádi Nemzeti Színház koreográfusa, a második változatának írója pedig maga a zeneszerző – olvassuk Nadezsda Moszuszova adatait a Szerb Nemzeti Színház Enciklopédiájában.
Sokak szerint az évad legszebb balettelőadása (Fotó: Srđan Pabllo Doroški)
A legutóbbi székvárosi októberi bemutató dicséri a balettegyüttes és szólistái, a Szerb Nemzeti Színház Operakórusa és Zenekara komoly és értékes munkáját, illetve Ana Đurić, Andrei Colceriu, Samuel L. Bishoph és a balett-társulat többi szólistáinak, valamint a Hristić műveit jól ismerő Aleksandar Kojić karmester, Vlagyimir Logunov rendező és koreográfus munkáját. Valamennyien jó hangulatban, jól tudtak együttműködni a balett-társulatot vezető Toni Ranđelovićtyal, a táncoktató Okszana Sztorozsukkal, a díszlettervező Saša Senkovićtyal, a jelmeztervező Mirjana Stojanović Mauričcsal és az operatőr Marko Radanovićtyal.
– Hibátlan zenei „szövés" jellemzi Stevan Hristić balettjét – fogalmazott Aleksandar Kojić karmester. –Számos okból illették Az ohridi legendát zenei örökségünk legnagyobb és legjelentősebb balett teljesítményének jelzőjével. Külföldi zenekritikusok a sok vendégszereplés után nem győzték dicsérni a balettszerzőnk zenéjét. A bemutató óta eltelt első húsz évben a „legendát" csak a fővárosi Nemzeti Színházban több mint 300 alkalommal adták elő. Impozáns szám, ma már elképzelhetetlen és elérhetetlen... És minden alkalommal telt ház előtt léptek fel a művészek.
Számos oka van annak, hogy a muzikológusok, zeneszerzők, karmesterek új generációi Hristić hibátlan zenei anyagán nevelődnek. Számtalan okból büszkén mondhatjuk, hogy a világzeneirodalom egyéb remekeihez méltó művünk van... És egyetlen okunk sincs, amiért Újvidék 40 évet várt, hogy újból bemutassa ezt a legjelentősebb balettet. A járvány nem mentség az előző harminckilenc évre – mondta az újvidéki születésű Aleksandar Kojić, aki a Belgrádi Zeneművészeti Karon megszerzett karmesteri oklevél után Belgrádban, Bécsben, Mainzban, Utrechtben különféle mesterkurzusokon és régizenei műhelymunkákon vett részt. 2010-től a székvárosi Szerb Nemzeti Színház Operájának karmestere, az aktuális balett- és operarepertoárt vezényeli. 2012 és 2014 között az Opera igazgatója volt. Az utóbbi néhány évben a zágrábi, fiuméi, szegedi, a krasznojari színházak opera- és balett-társulatainál vendégkarmesterként működött. Az olaszországi Ravennában Riccardo Mutinak az olasz opera témájú mesterkurzusán gazdagította tudását és tapasztalatát. Munkájáért 2012-ben, 2015-ben és 2016-ban tüntette ki az újvidéki Szerb Nemzeti Színház.
Az ohridi legendát a legutóbbi nagysikerű bemutatója és reprízelőadása után kedd, november 30-án 19 órakor tekintheti meg a székvárosi közönség. A ragyogó táncjátékot, sokak szerint az évad legszebb balettelőadását szülők kíséretében gyermekek is élvezettel nézhetik. Az erkély utolsó sorából számomra csodálatos látvány, csodálatos élmény volt.
