A 4. Synergy fesztivál keretében a székvárosi közönség érdeklődéssel kísérte az Omar Elerian rendezte Danton visszatérése c. produkciót, a németországi, mülheimi Collective Ma'louba kiváló játékát az Újvidéki Színház nagyszínpadán. A produkció Mudar Alhadzsi műve alapján készült.
A nagyérdemű egy szíriai színészcsoport – Amál Omrán, Mohamed Alrási, Mohamed Dibó, Kinán Mejdán – próbafolyamatának lehetett tanúja. A művészek ugyanis Büchner Danton halála című művének kortárs átiratát próbálták. Egy megrendítő politikai drámát, az európai színház egyik forradalmi alkotását, amelynek középpontjában a francia forradalom két óriása, Danton és Robespierre konfliktusa áll. A munka során a rendező véleménye szerint ennek a német klasszikusnak az adaptációja külső finanszírozást biztosít, a drámaíró azonban egyre inkább amellett volt, hogy új művet írjon a szíriai menekültek mindennapjairól. Míg az együttes Büchner igényes darabjával küszködött, az élet a művészetet utánozta, a két főszereplő pedig az író és a rendező közötti konfliktus csapdájába esett.
A katasztrofális próbák és a túl hosszúra sikeredett cigiszünetek között a szíriai forradalomról alkotott vízióik és a migránsként betöltött művészi szerepük miatt csaptak össze négyen. Az idő múlásával és a feszültség fokozásával hőseink egyre jobban belemerültek a darab témáiba: Mi a forradalom? Mikor ér véget? Értik-e, mi történt pontosan 10 évvel a szíriai forradalom után, és tudják-e, hogyan mondják el történetüket?
A 4. Synergy fesztiválon a varazsdi (Varaždin) Horvát Nemzeti Színház Ügyelj a hiányra (Pazi na prazninu ) c. szerzői projektumában Romano Nikolić rendező azzal a témával foglalkozott, hogy mit jelent másnak és másmilyennek lenni, valamint azt, hogy mennyire vagyunk másmilyenek, attól függetlenül, hogy mások vagyunk. Emberként mit feltételezünk másokról, és ezek a feltételezések, illetve a legtöbb esetben tanult felismerési minták mennyire vezetnek elítéléshez. Nikolić szerint, ha felhagynánk a velünk szembejövő emberek felületes meghatározásával, és megpróbálnánk megérteni fájdalmaikat, félelmeiket, küzdelmeiket és szenvedéseiket, sok hasonlóságot észlelnénk, amelyek nem annyira különböznek a miéinktől.
A produkcióban az állomás, ahol az előadás főszereplői találkoztak, a drag performance, a tragikus hősök és a „morális” kinyilatkoztatások találkozópontjává vált. Az alkotógárda tagjai: Romano Nikolić, Olja Lozica dramaturg, Zdravka Ivandija Kirigin jelmez- és díszlettervező, Vesna Kolarec világosító, Damir Šimunović zeneszerző, Ivan Lušičić, a videó szerzője, valamint Hana Hegedušić, Iva Kraljević, Beti Lučić, Robert Plemić színművészek és a Spazam Orgazam a produkciójukat Mani Gotovac jeles horvát teatrológusnak, színikritikusnak és írónak szentelték, aki 2019. november 11-én, 80. életévében hunyt el.
Az Ügyelj a hiányra a niši Teatar na raskršću (Színház a kereszteződésen) fesztiválon kiérdemelte a legjobb előadásért, a legjobb rendezésért, a legjobb jelmezért és a legjobb díszletért járó díjat.
