Brezovszki Eszter mintegy öt évtizedes munkássága alatt a tőle telhető legnagyobb szeretettel kötelezte el magát a népművelői szolgálat mellett. Fáradhatatlan és elhivatott munkájáért januárban kiérdemelte a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját. Hagyomány- és örökségszeretete példaértékű. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy élete során számos szerepben állta már meg a helyét: Művelődés- és közösségszervezőként, népdalkörvezetőként, néptáncoktatóként, viseletkészítőként és művészeti vezetőként. Mindemellett két gyermek büszke édesanyja és öt unoka boldog nagymamája.
Már gyermekként megtapasztalta, megértette, hogy milyen csoda rejlik a közösségben, mit jelent teremteni, ösztönözni. Bácsfeketehegyi születésű, ott szerette meg a magyar népdalt és ott kezdett el néptáncot tanítani.
Brezovszki Eszter a díjátadón (Fotó: Ótos András)
A férjével később Topolyára költöztek, ahol felkérték néptáncoktatásra. Mint akkor kiderült, a táncosokkal Ohridra készültek egy fesztiválra, ahol nagy sikerrel léptek fel, és kiemelkedő eredménnyel tértek haza.
– Ezután kaptam meg a kellő motivációt és kedvet, hogy ezzel foglalkozzak. 1976 környékén beiratkoztam egy néptáncoktatói tanfolyamra Budapesten, ahol rájöttem, hogy milyen csodálatos és sokoldalú ez az út, amit be szeretnék járni – hangsúlyozta.
Topolya az elindulások vonatkozásában életének és közösségszolgálatának egyik meghatározó és lényeges értékteremtő állomása, ahol néptáncoktatóként és népdalkörvezetőként tevékenykedett közel húsz éven át. 1980-ban alapította a mai napig is működő, többszörösen díjazott Kaláris asszonykórust és indított gyermek néptánccsoportot. 1986-ban kamaratáncegyüttesként megalakult a Cirkalom táncegyüttes, amely mindössze hat párral indult, majd a későbbiekben igen tömegessé és nagylétszámúvá alakult. A magyar népi kultúra ágazatait és a Topolyán működő magyar csoportokat (Cirkalom táncegyüttes, Kaláris asszonykórus és Csörgő citerazenekar) összefogva, 1992-ben Eszter többedmagával megalapította az idén harmincéves Kodály Zoltán Művelődési Egyesületet. Mint kiderült, a névválasztás Tímeától, a lányától ered. Innen indult útjára a Csalóka zenekar is (előbb citerakettősként, majd vonószenekarként).
Az egyesületi lét első eredményeire nem kellett sokat várni, 1993 azonnal átütő sikereket hozott magával. A Cirkalom táncegyüttes a Magyar Televízió által szervezett Ki mit tud? vetélkedőn a televíziós elődöntőig jutott. Ugyanebben az évben a néptáncegyüttesek vajdasági szemléjének számító Rumai Fesztiválon arany minősítésben részesült a táncegyüttes. Brezovszki Eszter művészeti vezetése alatt még gyermeki énekcsoportok, énekkettősök, szólisták kezdték meg tevékenységüket és értek el sikereket a népzenei versenyeken. 1997-ben az ő művészeti irányítása alatt nyerte el először a Cirkalom a Kiválóan minősült táncegyüttes címet. 1999-ben a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán ismét kiérdemelték a rangos elismerést. Ugyanebben az évben a Gyöngyösbokréta és a Durindó Fesztiválnak Topolya volt a házigazdája. Ennek sikeres szervezője, lebonyolítója a Kodály Zoltán Művelődési Központ volt. A tartományi többnemzetiségű versenyekről is kitűnő sikerekkel tértek haza az általa irányított együttesek. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére készített műsorok elindítása is Eszter nevéhez fűződik.
Sutus Áron és Kiss Tóth Erika átadja a Magyar Életfa díjat Brezovszki Eszternek (Fotó: Ótos András)
Beszélgetőtársunknak jelentős szerepe van abban is, hogy a 90-es évek végén és a 2000-res évek elején megannyi, néptáncért elkötelezett személy az egyik legmagasabb színvonalú képzésen vehetett részt, hisz a Vajdasági Magyar Folklórközpont elnökeként és a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ művészeti vezetőjeként többedmagával elindította a C kategóriás néptáncoktatói tanfolyamot.
– Amikor 2001-ben Palicsra költöztem a férjemmel, nem kellett sok idő, amíg a lakosok fülébe jutott, hogy népdalkórust vezetek Topolyán. Felkértek, hogy itt is alapítsak egy asszonykórust és vállaljam el a kórusvezetői szerepet. Így kerültem egy nyugdíjas-egyesületbe, ahol útjára indítottuk a Szederindát. 2006-ban alakult meg a Palicsi Művelődési Egyesület. Csodálatos visszaemlékezni az akkor megszervezésre került a népdalkörök Barátkozzunk elnevezésű találkozójára, ahol mintegy hatszáz résztvevő látogatott el Palicsra Magyarország különböző helyszíneiről – emlékezett vissza csillogó szemekkel beszélgetőtársunk. A Szederinda asszonykórusnak már számos meghívása volt hazai és külföldi fellépésekre is. Emellett nagyon sok versenyen vettek részt, ahonnan többnyire első helyezéssel tértek haza.
– Volt egy évünk, amikor több mint harminc helyre jutottunk el Magyarországon. Szinte hihetetlen belegondolni. Nyertünk már erdélyi körutat, és még a Balatonra is ellátogattunk – mesélte.
Beszélgetőtársunk egyben viseletkészítő is. A Szederinda viseletét is egy időben ő varrta. Elmondta, hogy tanulási vágya rendíthetetlen, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két évvel ezelőtt még egy varrótanfolyamon is részt vett. Eszter a mai napig is aktívan tevékenykedik Észak-Bácskában a népdalkörök irányításában, művészeti vezetésében, mentorálásában. Hajdújáráson a Rekötye népdalkört, Ludason Fűzérfonó népdalkört, Palicson pedig a Szederindát vezeti. Kiemelte, hogy a szeretné továbbra is megtartani a találkozókat, és igyekszik megadni mindenkinek azt a lehetőséget, hogy jól érezzék magukat.
Brezovszki Eszter meghatódottan mondta el, hogy számára végtelen nagy öröm, büszkeség és elismerés, hogy megkapta az Életfa díjat.
– Boldogsággal tölt el, hogy segíthettem másoknak az álmaik megvalósulásában, hogy példát mutathattam. Remélem, hogy sikerült kellőképpen megszerettetnem a gyermekeimmel is a népművelői szolgálatot, a népdalokat, a néptáncot, és bízom benne, hogy büszkék arra, hogy én vagyok az édesanyjuk – emelte ki.
Életét továbbra is magyar hagyományvilágunk és örökségünk határozza meg, mintegy öt évtizedes munkálkodás után is.
