A Szabadkai Városi Múzeum több sikeres, határon átnyúló projektumot is maga mögött tudhat. Jelenleg a Historizmus a Bácskában című IPA (HUSRB/1903) projektumhoz kapcsolódó kiállításra, programokra készülnek. Dr. Ninkov K. Olga, az intézmény művészettörténésze, főmuzeológusa számolt be lapunknak a részletekről. A többi között arról is kérdeztük, hogy milyen kutatásokon, munkákon dolgozott az elmúlt hónapokban, amikor a korlátozások miatt nem tarthattak kiállításmegnyitókat és más rendezvényeket sem. Ennek ellenére az élet nem állt meg, hiszen az év végén egy interaktív régészeti kiállítás nyílt meg gyermekek számára, valamint kilátásban van egy újabb tárlat megnyitása is. A munkatársak állandó feladatai között van azonban a gyűjtemények rendszerezése, feldolgozása, valamint a kutatás és a digitalizáció is.
– Állandó feladatunk közé tartozik a tárgyak és dokumentáció gyűjtése, feldolgozása és rendszerezése is, ami sok munkával jár, szóval nemcsak a kiállításokkal foglalkozunk. Ahhoz, hogy elérkezzünk egy kiállítás megnyitásához, nagyon sokat kell dolgozni. Nemcsak a kutatásban, hanem a gyűjtemény kezelésében is. A digitalizáció is a munkánk része, jómagam is ezzel foglalkoztam januárban és továbbra is minden hónapban időt kell rá szánnom. Nagyban készülünk az egyik új kiállításunkra, amelyet az őszre tervezünk megnyitni. Ez egy határon átnyúló IPA-projekt része, amelynek címe Historizmus a Bácskában. A projektpartnerünk a bajai Türr István Múzeum – nyilatkozta lapunknak dr. Ninkov K. Olga.
A historizmus mint művészeti stílus a 19. század második felében Európában és Észak-Amerikában, leginkább az építészetben, de az iparművészetben, festőművészetben, szobrászatban és színpadművészetben jelentkezett. Kicsengése a 20. század első negyedében is követhető.
– Szabadkán és Baján még nem lett feldolgozva a historizmus, csak részleges kutatások és prezentáció történt. Most arra fogunk összpontosítani, hogy összesítve dolgozzuk fel, mi itt Szabadkán, a bajai kollégák pedig Baján és kiállítás formájában mutassuk be. A projekt része egy szabadkai tanulmánygyűjtemény is, valamint két tanácskozás Szabadkán, jeles szakemberek részvételével. Az előadások egy része az ingó kultúrjavakra, illetve a muzeológiára irányul majd, a másik pedig az építészetről és műemlékvédelemről fog szólni. Az épületek védelme és a múzeumi gyűjteményekben levő tárgyak restaurálására, konzerválására is téma, így nemcsak művészettörténész és építész, hanem restaurátor is lesz az előadók között, mint ahogy az egész projektben is. Ez a projekt a tavaly ősszel vette kezdetét. Már folynak a kutatások, tárgyak és különböző akciók előkészítése. A munkába tervezzük bevonni a középiskolásokat is, de a vakokra és gyengén látókra is gondolunk a tárlat installációjánál. Szabadka nemcsak a szecesszió, hanem a historizmus városa is. Például a gimnázium és a Szabadkai Városi Könyvtár épülete neobarokk stílusban épültek. A mai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete neoreneszánsz stílusú, a Korzón található Vojnich-palota és a Manojlović-palota is neoreneszánsz. Bíró Károly háza és a Lichtneckert-ház pedig a neogótika stílusában épült. A szabadkai templomok egy része neogótikus vagy neoromanikus stílusú – tudtuk meg dr. Ninkov K. Olgától.
Mint hozzátette, a múzeumi gyűjteményben vannak neogótikus és neobarokk bútoregyüttesek is. A historizmus szempontjából érdekesek lehetnek a korabeli kiadványok és az öltözködés is.
– Szeretnénk bemutatni a historizmust, és reméljük, hogy ezentúl jobban tudatosodik majd mindez a közvéleményben. Nekünk, szakembereknek az is fontos, hogy egységesíteni tudjuk az eddigi kutatásokat, illetve újabbakat is tudjunk végezni, de az épületek és műtárgyak védelme is fontos – mondta a művészettörténész.
