Maradék a Szerémség legjelentősebb magyar kultúrával rendelkező települése. A nagy múltú falu a szerémségi magyar kultúra központjának nevezhető. A település lakossága megközelíti a 2100 főt, és a mai napig nagy számban élnek a településen magyar nemzetiségűek. A magukat magyarnak valló lakosok száma meghaladja az 550 főt, vagyis a helyiek mintegy 25 százaléka magyar, ami a szórványban kiemelkedőnek tekinthető. A maradéki magyarok nemcsak egyénként próbálják identitásukat megóvni, de közösségként is együtt munkálkodnak azon, hogy Vajdaság déli részén is éljenek olyanok, akik magyarnak vallhatják magukat.
– A helyi magyarság legfőbb összetartó ereje a református templom udvarában álló épületben működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely Szerémség-szerte híres népdalköréről, tamburazenekaráról, valamint néptáncosiról. Ahogy a helyiek nevezik: a Petőfi olyan kulturális központot képez, mely összegyűjti a megmaradt magyarságot – mondta el Berta Géza, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője, a helyi magyarság megőrzésének oszlopos tagja.
A Magyar Életfa díjjal (Fotó: Ótos András)
Az egyesületet 1950-ben alapították, az akkori tanító kezdeményezésére, és egészen a 1980-as évekig közösségformáló szerepet töltött be, míg gyakorlatilag megszűnt létezni. Aztán 1997-ben Berta Géza úgy gondolta, eljött az ideje annak, hogy újraélesszék a magyar kultúra szervezett ápolását Maradékon.
– Első lépésként összegyűjtöttem a faluból tíz énekest, akikkel létrehoztunk egy énekcsoportot. Már a muzslyai Durindóra készültünk, amikor kiderült, hogy nincs nevünk, és így nem tudnak bennünket felkonferálni. Ekkor támadt az ötletem, mivel egyszer már volt Petőfi Művelődési Egyesület, akkor ennek emlékére legyen a nevünk Petőfi Sándor Énekcsoport – emlékszik vissza Géza bácsi. Ez a momentum tekinthető a Petőfi újjászületése első lépésének.
– A csoport egyben maradt, és azóta is részt veszünk a kulturális rendezvényeken. Az utóbbi években nagy örömünkre egyre több fiatal is csatlakozik hozzánk. Így mindenki láthatja, hogy Maradékon még megvannak a magyarok és még sokáig meg is lesznek – tette hozzá beszélgetőtársunk. Berta Géza a Petőfi munkájának újra aktivizálásával olyan új lehetőséget teremtett, amely a helyi magyarság megmaradásának szempontjából kulcsfontosságú. Tevékenysége, amelyet idős kora ellenére is ellát, példaértékű és történelmi jelentőségű a szerémségi magyarság fennmaradásának szempontjából. Munkájának elismeréséül a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöksége Magyar Életfa díjban részesítette.
Berta Géza legalább száz magyar nótát ismer
– Nagyon örültem a díjnak és annak, hogy gondoltak rám. Én egész életemben mindig a magyarokkal, a magyar kultúrával foglalkoztam. Már gyerekkorom óta muzsikálok, dalolok. Apám vette az első harmonikámat, mikor 10 éves voltam, egy éjszaka alatt megtanultam rajta játszani két-három nótát – mesélte Géza bácsi. Egyik fia, Berta Zoltán, aki az újvidéki Forum Nyomda vezetője, édesapjával egyetemben azon munkálkodik, hogy a szerémségi magyarság értékei és kultúrája tovább öröklődhessen.
Berta Géza szerint általános szórványprobléma, hogy a magukat magyarnak vallók jelentős része nem beszéli a magyar nyelvet. Fokozottan érvényes ez a fiatal generációra, amely teljesen elszerbesedett környezetben éli mindennapjait, és gyakran otthonában, a családja körében sem használja anyanyelvét. Márpedig a helyi magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú a nyelv továbbörökítése.
– Nagyon sok gyerek, ha meg is érti a magyar kérdést, nem tud rá magyarul válaszolni. A vegyes házasságokban szerbül kommunikálnak egymással. Azokban a családokban pedig, ahol az anya nem beszél magyarul, elveszik a magyar nyelv, ezzel pedig a magyar kulturális kötődés is megszűnik. Emellett nagy probléma, hogy a magyar nyelvet kevés helyen tudjuk használni a hivatalos ügyintézéskor – emelte ki Géza bácsi.
Maradékiak a Durindón
Egy nemzet megmaradásának egyik legfontosabb tartópillére az anyanyelvű oktatás, amely 1978-ban megszűnt Maradékon is, amely Szerémség utolsó fellegvárának számított. 2015-ben viszont sok munka, kitartás és elszántság révén sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást, azaz megnyitni egy összevont tagozatot a maradéki általános iskolában. A magyar nyelvű képzés jól működik a helyi iskola keretein belül, a tanárok és diákok minden támogatást megkapnak az eredményes munkavégzéshez. A rendelkezésre álló eszközök elégségesek ahhoz, hogy a megfelelő keretek között menjen végbe a magyar diákok mindennapi anyanyelvű oktatása. A maradéki diákok magyar nyelven a felsőbb osztályokat Újvidéken végezhetik, ahová szervezetten szállítják őket az MNT támogatásának köszönhetően. Legékesebb bizonyítéka és reménye a szerémségiek jövőbe vetett hitének az épülő félben lévő új maradéki óvoda.
