A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színészei úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább a jelen állapotokat, amit a színházban megélnek, ezért fellázadnak és A Csókos Asszony Lovagjai néven szakszervezetet hoznak létre – röviden erről szól a KDSZ új produkciója, A Csókos Asszony Lovagjai, amelynek a bemutatója kedden, az első repríze pedig szerdán lesz 18.30-tól.
Az előadás rendezője és díszlettervezője Urbán András, akinek elmondása szerint a próbafolyamatot tavaly kezdték el, de többnyire a járvány miatt akkor márciusban le is álltak vele:
– Most végre eljutottunk odáig, hogy a bemutató előtt vagyunk. Az előadás munkacíme sokáig Szindikátus volt. A készítése során kezdetben sokat foglalkoztunk azzal a momentummal, amikor a hazugság igazsággá válik, főleg ami a kulturális életet illeti. Az előadásba sok minden a színészek improvizációja által került be. Mindent összevetve, A Csókos Asszony Lovagjai megközelítőleg két óráig tartó, zenés, táncos varieté. Az alcíme szabadkai szindikális operettgála. Az operettet általában felszínes és sekélyes műfajnak éljük meg, de néhai Gerold László tanár úr egyik könyvére hivatkozva, amelyben az operett keletkezéséről ír, ez nem volt mindig így. A 19. század második felében az Offenbachot megelőző időszakban, az operett nagyon is ironikus, cinikus, merész, provokatív, politikai értelemben is egy pimasz műfajnak indult. Sokkal később kezdődött meg a versengés, hogy miként lehet minél sekélyesebben és semmitmondóbban előadást készíteni. Az előadásunk tulajdonképpen azzal foglalkozik főleg, hogy milyen színházat akarunk, a városunkban ugyanis ez a kérdés visszamenőleg is gyakran felmerült – hallottuk Urbán Andrástól a sajtótájékoztatón.
Az előadásban tizenöt dal hallható, ebből öt Kálmán Imre dala, amelyek az aktuális jogvédő iroda engedélyével lettek felhasználva, tíz pedig Szerda Árpád szerzeménye:
– Viszonylag kezdő vagyok ebben az ún. színházi zeneírásban, de megtisztelő és jóleső érzés a számomra, hogy hozzáértő rendezővel és társulattal dolgozhattam együtt. Operettel eddig még nem igazán foglalkoztam, de zeneszerzőként is jó tapasztalatot hozott. Nagyon köszönöm a színészeknek és a hangtechnikusoknak is a segítséget, egy ilyen jellegű előadás létrejötte és megszólaltatása ugyanis sokban a hangzás összjátékától is függ, ez pedig alapos munkát és fokozott odafigyelést igényel – fejtette ki Szerda Árpád.
Az előadás dramaturgja Góli Kornélia és Oláh Tamás, utóbbi a készítésfolyamatról szólt:
– A próbák során eljutottunk az ősoperettig is, amely nem riadt vissza a politikai vagy közéleti gúnyoldástól, iróniától sem. Előadásunkban egy nagyon színes struktúrát hoztunk létre dalokkal, viccekkel, de visszatekintettünk a vajdasági magyar színháztörténetre is – hallottuk Oláh Tamástól.
Az előadás szereplői Búbos Dávid, Dedovity Tomity Dina, Fülöp Tímea, Horváth Blanka, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor és Verebes Andrea. Fülöp Tímea egyben az előadás koreográfusa is:
– Nagyon örülök, hogy koreográfusként is együtt dolgozhattam Urbán Andrással és a színészkollégákkal. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen nehéz és összetett koreográfusi munkával foglalkoztam. Ezzel egy régi vágyam teljesült. Úgy került rá sor, hogy felajánlottam a segítségemet és a rendező nagy örömömre elfogadta. Nehéz és fárasztó, de jó hangulatú próbafolyamaton vagyunk túl – tudtuk meg Fülöp Tímeától.
Kucsov Borisz elmondása szerint nagyon fontos az, hogy ne csak a nézők elé tartsanak tükröt, hanem időnként saját maguk elé is, ehhez pedig jól passzol az operett és nem utolsósorban ki is próbálhatták magukat ebben a műfajban. A szereplőgárdát két végzős színésznövendék, Dedovity Tomity Dina és Horváth Blanka is erősíti, tőlük azt tudhattuk meg, hogy sokat tanultak a próbafolyamat során, sok újdonságot tapasztaltak és ez valójában egy remek tréning volt a számukra.
A produkcióban videódokumentumokat is láthatunk majd, ezek szereplői Béres Márta, Nagyabonyi Emese, Mészáros Árpád és Mikes Imre Elek. Az előadás jelmeztervezője Marina Sremac, a grafikai munkatárs Kreszánkó Viktória, a plakáttervező Blaskó Árpád. Támogatók: Szabadka Város, Magyar Nemzeti Tanács, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Nemzeti Kulturális Alap, Szerbia Tájékoztatási és Kulturális Minisztériuma.
