Ljubomir Simović drámájának, a XX. századi szerb drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásának magyar nyelvű ősbemutatója májusban volt az Újvidéki Színházban. S e produkcióval is zárta az évadot a társulat. Az előadás, amelyet Táborosi Margaréta rendezett, az Újvidéki Színház és az Újvidéki Művészeti Akadémia végzőseinek közreműködésével valósult meg. A darab arra keresi a választ, hogy hol a határ a színház és az élet között, hiszen a színház sokszor az életből merít, az élet pedig gyakran hasonlít egy színházra. Mindkét oldalon a céljaink eléréséért küzdünk, és igyekszünk megbirkózni az elébünk gördülő akadályokkal.
– Egy megrendítő történet a színház és a művészet szerepéről háborús időkben. Užice városában, a második világháború idején járunk. Az akasztások, a kivégzések és a polgárok megfenyítése mindennapos a megszálló német hatalom által. A helyi erők titokban ellenállást szerveznek, az éhezés és a nélkülözés beférkőzött az emberek életébe. Ebbe a bizonytalan légkörbe érkezik meg a Šopalović vándortársulat, hogy bemutassák Friedrich Schiller Haramiák című drámáját. A színészek és az užiceiek élete is megváltozik ezen a napon, visszafordíthatatlanul. Bármennyire rossz szemmel nézik a helyiek a színészek jövetelét, az ő művészetük és művészetbe vetett hitük, az alatt az egy nap alatt, amíg a városban tartózkodnak, a való életre hat és annak tart tükröt. Egyszerre félelmeteset és felemelőt – mondta a rendező.
Marija Erdelji felvétele
Az Újvidéki Színház tavaly ősszel Utazunk címmel hirdette meg az évadot, hiszen az új előadások mindegyike valamilyen módon kapcsolódott az utazáshoz, az úton levéshez. Az évad első premierjét, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalt októberben mutatták be, januárban az Antigonét, májusban pedig a Šopalović-féle vándorszínházat.
Nyitókép: Marija Erdelji felvétele
