Beszéljünk róla

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ palicsi Nyárhangoló fesztiválján nem csak a közös szórakozás kap hangsúlyos szerepet, hanem a közös gondolkodás, a tudás és ismeretek átadása, kölcsönös megosztása is. Ennek jegyében zajlanak beszélgetések a női strandon, kellemes, hangulatos, laza környezetben, elvégre fesztiválról van szó. Pénteken nemcsak a nyárra, hanem a hétvégére is ráhangolódhattunk. Sok mindenről volt szó ezen a napon, olyan témákról, amelyek közvetlenül érintik a mindennapjainkat, vagy összekapcsolják a múltat a jelenünkkel, és ennél fogva következtethetnek a jövőnkre is. Elgondolkodtató beszélgetést hallhattunk, Spengler könyvére utalva, A Nyugat alkonya címmel. Szentmártoni Jánossal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős államtitkárával és Czopf Áron eszmetörténésszel, a Kommentár közéleti és kulturális folyóirat munkatársával Horváth Szilárd, az MTVA munkatársa beszélgetett. A témafejtés során felvetődött a kérdés, hogy egyáltalán mi a Nyugat – földrajzi vagy szellemi fogalom. Szentmártoni János elmondása szerint a Nyugat már csak szellemi formában ragadható meg, Európa pedig csak úgy maradhat fenn, ha a gyökereihez visszafordulva megfiatalodik: Keresse lapunkat, kiadványainkat a Nyárhangoló fesztiválon (is)– A népi kultúra, a népzene, néptánc a reneszánszát éli a mai időkben. Szerintem ez fontos és nagyszerű az, hogy van hova visszatérnünk és valamiben megkapaszkodni. Nagyon fontos a színvonalas kultúra minél szélesebb körben való eljuttatása is. Szükségünk van szellemi, morális és kulturális megerősödésre is – hallottuk Szentmártoni Jánostól. A beszélgetés során szó volt a kereszténység és a Nyugat összefüggéséről, a Nyugat és a Kelet, valamint az állam és a vallás szétválásáról, de arról is, hogy mit jelentett a régi és mit az új idők emberének a Nyugat, és van-e a Nyugatnak ún. regenerálóképessége, hiszen a múltban erre is voltak példák, avagy az ún. Spengler-modell mellett milyen modellek léteznek még. A nap folyamán beszélgetést hallhattunk a fürdővárosok fellendüléséről, a fürdőkultúra felemelkedéséről és hanyatlásáról is. Dr. Katona Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának történészével, Patyi Szilárd történésszel, lapunk újságírójával és dr. Szilágyi Mária építész-műemlékvédelmi szakmérnökkel, Agyánszki Máté történész beszélgetett. Az érdeklődők megtudhatták, hogyan alakultak ki a 19. század Európájában – főleg a közép-keleti területre fókuszálva –, a mai értelembe vett fürdővárosok, hogyan lett Palicsból fürdőváros, hogyan épült ki, miért a szecessziós stílusban, és milyen volt a fogadtatása ezeknek az épületeknek. Szó esett a vasút fontos szerepéről, Palics tekintetében Vermes Lajos, Váli Gyula, dr. Bíró Károly érdemeiről, a háború romboló hatásairól, valamint a jelenünkről és Bela Duranci fontos szerepéről is abban, hogy a szecessziós épületeink értékeit a mai emberek is felismerjék és elismerjék. A nagy Ho-Ho-Ho-HorgászA múlt és a jelen találkozott a 21. századi esküvők és hagyományok témáját körbejáró beszélgetésnél is, amelynek a résztvevői Gogolák Tímea nőfély, azaz női vőfély, Kovács Kamilla esküvői díszítő, Remete Károly vendéglátós és Szerezlai Szilvia, esküvőiruha-készítő volt, a moderátor pedig Lackó Varjú Sára, lapunk szerkesztője és újságírója. Sok érdekességet tudhattunk meg az esküvői trendekről, a Nyugat hatásairól, a zenéről, az ételekről és a ruhákról is, például azt, hogy a menyasszonyok már nem mindig a fehérre vágynak, de a csipke nem megy ki a divatból. Extrém esküvőkre is hallhattunk példákat, de arra is, hogy egyre inkább visszatérnek a hagyományos elemek, egyre többen vágynak a hagyományok éltetésére is. Gogolák Tímea arra is kitért, hogy a fiataloknak már nem feltétlenül az számít, hogy az esküvőt nő vagy férfi vezeti, csupán az, hogy jól vezényelje. Több beszélgetés is volt a nap folyamán, többek között Pap Éva Megbocsátás című regényét is bemutatták a Női Strandon, az Újvidéken játszódó mű megcsalásról, megbocsájtásról, a házasság válságairól és az ezeken való felülkerekedésről is szól. A beszélgetést Jenei Klementina, lapunk újságírója vezette. Unaloműzés a nyári szünidőben A szülőknek nagy kihívást jelent, hogy mivel foglalják le gyereküket a nyári szünetben. Az Otthon a nyári szünidőben program keretén belül Lajkó Anett újságíró Rózsa Ramóna tanárnővel, Pap Ágota pszichológussal és Vázsonyi Balassa Emese trénerrel beszélgetett erről a témáról. A beszélgetők saját tapasztalatukat és véleményüket osztották meg egymással és a közönséggel. Szó volt a napi rutin megtartásáról, illetve arról, hasznos-e, ha a kiskorúak unatkoznak. A társalgás mind a szülő, mind a gyermek perspektíváját megközelítette. Nagy hangsúlyt fektettek a nyári táborokra, illetve azok jelentőségére, amit szakmai és szubjektív véleménnyel is alátámasztottak.  V.D.