2024. november 25., hétfő
Európai Filmek 23. Nemzetközi Fesztiválja – Palics

Ártatlan gyilkosok és az uralomnélküliség harcosai

A palicsi nyári színpadon az Egy mozdonyvezető naplóját láthattuk, míg Szabadkán a Buharov fivérek által rendezett Az itt élő lelkek nagy része című alkotást

Szerdán a versenyprogramban nagy érdeklődés közepette vetítették a Dnevnik mašinovođe (Egy mozdonyvezető naplója) című szerbiai filmet. A fekete humorú film hátterében egy állítólagos statisztikai adat áll, miszerint egy mozdonyvezető az életpályája során akaratlanul is megközelítőleg 15 embert gázol halálra, azaz öl meg. A mozdonyvezetőket ezért gyakran ártatlan gyilkosoknak is nevezik. Az erről a témáról készült filmet Miloš Radović rendezte, főszereplője pedig Lazar Ristovszki. A fesztivál vendégeiként a sajtótájékoztatón Jasna Đuričić színésznő és a film producere, Petar Ristovszki volt jelen, aki egyébként Lazar Ristovski fia. Jasna Đuričić elmondta, hogy számára megtiszteltetés volt szerepelni a filmben és csatlakozni egy olyan tandemhez, mint Miloš Radović és Lazar Ristovszki, a rendező és a népszerű színész ugyanis immár harmadszor működtek együtt és teljesen egymásra hangolódott. A színésznő elmondása szerint félszavakból is megértik egymást, ez érződött a forgatáson is. Jasna Đuričić arról is szólt, hogy számára a vonat eddig kizárólag az utazást jelentette, eljutni egyik pontból a másikba, egy kellemes úti célt szem előtt tartva:

– Nem gondoltam még azokra, akiknek ez az életük, akik nem csak a pozitívumokat élik meg a vonattal és az utazással kapcsolatban. Nagyon érdekes belelátni egy olyan világba, amely más ember számára némileg zárt és ismeretlen – fejtette ki a színésznő.

Petar Ristovszki a produceri teendőkről beszélt a sajtótájékoztatón:

– Az első filmkocka keletkezéséig sok idő eltelik. Kínkeserves dolog a támogatást összegyűjteni és különböző bizottságok elé tárni a filmtervet. A producer ebben a feladatban eléggé magányos. Kitartónak kell lenni, nem szabad feladni, bízni kell filmünk történetében – hallottuk a producertől.

Ugyancsak a versenyprogramban láthattuk a Zoology (Zoológia) című orosz, francia, német koprodukcióban készült filmet, amely Natašáról, a középkorú, magányos állatkerti gondozóról szól, akinek egy napon farka nőtt. A filmfesztiválon üdvözölhettük Dmitri Groshevot, a film egyik szereplőjét, aki szerint a film rendezője, Ivan Tverdovsky fontosnak tartotta bemutatni azt, hogy minden emberben állat lakozik. A film társadalomkritikát fogalmaz meg, bírálja a jelent, ezzel kapcsolatban Dmitri kifejtette, hogy enélkül nem is lehetett volna bemutatni ezt a történetet. A színész a filmben egyébként egy orvost alakít, aki közel kerül Natašához, kettejük kapcsolata pedig magában foglal egy olyan jelenetet is, amelynek célja feszélyezni nézőket:

– Színészként az a feladatom, hogy teljesítsem a rendező utasításait, méghozzá minél hitelesebben, legyenek azok bármennyire is sokkolóak. Ez a jelenet azt is sugallja, hogy valamikor előbb a rosszat kell megtapasztalni, hogy tudhassuk, mi a jó. Épp ez a rész segít hozzá ahhoz, hogy együtt érezzünk a hősnőnkkel – magyarázta Dmitri Groshev.

 Egy szép világ reményében

A Párhuzamok és keresztutak programrészben láthattuk a Buharov fivérek, Igor és Ivan (akik tulajdonképpen Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) Az itt élő lelkek nagy része című filmalkotását. Leginkább talán rájuk igaz az, hogy nem ismeretlenek a palicsi filmfesztivál közönsége számára, hiszen nagy örömünkre szinte minden évben visszajárnak. Buharovék tehát nagyon is otthonosan mozognak a fesztiválon, ehhez pedig hozzájárul az is, hogy szakmai és baráti szálak fűzik őket Tolnai Szabolcshoz. A Buharov fivérek kísérleti filmjei a fiatal európai szellemiséget bemutató alkotók programrészében kerültek eddig bemutatásra, Az itt élő lelkek nagy része viszont már versenyrészben kapott helyet. Nagy vonalakban a tartalmát tekintve a film Gróf Batthyány Ervinről, az anarchizmus tanainak hirdetőjéről szól, aki száz évvel halála után ismét előbukkan, és miután csalódottan tapasztalja, hogy az uralomnélküliség utópiájából szinte semmi sem valósult meg, úgy dönt, ad még egy esélyt a világnak. Az uralmon alapuló mindenkori rendszer kritizálása mellett a film valahol arról is szól, hogy nem olyan jó ez a világ, mint amilyen lehetne. A sajtótájékoztatón a Buharov fivérek erről is szóltak:

– Ez megadja a film aktualitását. A helyzet valóban egyre csak súlyosbodik, ami abból érezhető leginkább, hogy kivétel nélkül mindennap rossz hírekkel találjuk szembe magunkat – hallottuk Igortól és Ivántól.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás