Szerdán zajlott Sándor Zoltán A gonosz átváltozása című elbeszéléskötetének ősbemutatója a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében. Az egybegyűlt közönséget Farkas Zsuzsa, a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub elnöke köszöntötte, és röviden bemutatta Sándor Zoltánt, akiről elmondta, hogy tizenöt éve dolgozik a Magyar Szóban, jelenleg a lap szerkesztője, az írás mellett műfordítással, valamint filmkritikák írásával is foglalkozik, és a most megjelent könyv a szerző nyolcadik kötete. Ezt követően tolmácsolta Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus gondolatait Sándor Zoltán munkássága kapcsán.
– Sándor Zoltán írói tevékenysége a pszichonovelláktól, a meditatív prózától, a tudatregénytől indult. Ezeket az írásait az álomszerűség, a fantasztikum, a metafizika, a misztikum határozta meg. Novelláiban, regényében a szétszóródó világba vetett egyént kívánta folytonos kételkedésének csillapítására felfedezni – méltatta az írót Fekete J. József levelében.
A folytatásban Fenyvesi Ottó, a kötet szerkesztője, a veszprémi Vár Ucca Műhely irodalmi folyóirat főszerkesztője szólalt fel, és röviden ismertette a lapot a közönségnek. Elmondta, hogy a Vár Ucca Műhely tizenkilenc éve létezik, és már a hatvankettedik száma jelent meg. A folyóiratban számos délvidéki fiatal kap publikálási lehetőséget. A szerkesztőség könyvek kiadásával is foglalkozik. Sándor Zoltán kötete is a Vár Ucca Műhely kiadványainak sorát gazdagítja. Kilián László, a veszprémi Művészetek Házának igazgatóhelyettese hozzátette, hogy a könyv a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg.
A könyvbemutató hátralévő részében Fenyvesi Ottó a kötet szerzőjével beszélgetett. Sándor Zoltán többek között elmondta, hogy Nagybecskereken született, Muzslyán élt, majd elköltözött Szabadkára, ahol jelenleg is él és alkot. Sorkatonai szolgálatát 1992–1993-ban töltötte, amikor zajlott a délszláv háború. Az életútja során átélt élményeit és a másoktól hallott történeteket apró mozzanatokként, kisebb jelenetek formájában beépíti elbeszéléseibe.
– Mindannyian abból merítünk, ahonnan érkezünk, illetve abból a kulturális alapból, amelyet a magunkénak tudhatunk. Nemcsak arra a helyre gondolok tehát, ahol születtünk, a helyre, ahol élünk, vagy a társadalomra, amelynek tagjai vagyunk, hanem arra is, amilyen könyveket olvasunk, amilyen filmeket nézünk. Ezek mind kihatnak egy-egy alkotás megszületésére – mondta Sándor Zoltán, és hozzátette, hogy több írása is szülőhelyéhez, Muzslyához kötődik, fokozottan igaz ez a Föltámad a szél című kötetének novelláira.
Mint az esten kiderült, a szerző legkedvesebb műfaja az elbeszélés, amelyben a cselekményt úgy ábrázolja, mint ahogy a filmekben követik egymást a jelenetek. Történeteiben legszívesebben morális kérdésekkel foglalkozik. Jelen kötetébe foglalt elbeszéléseivel sincs ez másként. Az írások változatosak és sokrétűek, de van egy közös pontjuk: a „gonosz” különböző aspektusokból való értelmezése.
– A kötet egyik alaptémája a gonosz jelenléte a világban. A rossz szándéké. A rosszindulaté. Ennek a „gonoszságnak” azonban létezik vallási értelmezése is. Amikor az ember erkölcstelenül viselkedik, vagy valami rosszat tesz, akkor a gonoszt, mondhatni az ördögöt idézi meg. A kötet történetei tehát a transzcendencia felől is megközelíthetők – fejtette ki Sándor Zoltán.
