Ekler Andrea a díjátadón (Benedek Miklós felvétele)
Az elmúlt héten megrendezett 44. Tokaji Írótábor központi témája az 1956-os forradalom és szabadságharc volt. A résztvevők olyan előadásokat hallgathattak, illetve olyan művekkel, szerzőkkel ismerkedhettek meg, akik valamilyen úton-módon kötődnek a hatvan évvel ezelőtti eseményekhez. Ilyen volt a Paulay Ede Színházban bemutatott Hazatérők című riportfilm is, amelyben emigráns írók vallottak a forradalomról, arról, hogy ők hogyan élték meg az októberi eseményeket. Megszólalt András Sándor, Ferdinandy György, Makkai Ádám, valamint az idén nyolcvan éves Papp Tibor, aki személyesen is jelen volt az írótáborban. Ugyanitt került sor Ferenczi György és a Rackajam koncertjére, amelyben szintén egy ötvenhatos szerző, a hősi halált halt Gérecz Attila játszotta a központi szerepet, ugyanis a zenekar az ő verseit zenésítette meg. A koncertet követően egy programpont erejéig eltávolodtak az ötvenhatos témától, ugyanis a Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj idei díjazottjai mutatkoztak be, név szerint Balogh Gyula, Molnár H. Magor, Novák Zsüliet, Benedek Miklós és Varga László Edgár, akikkel Erős Kinga beszélgetett. A második nap plenáris ülésein ismét a forradalom került a középpontba, először a már említett Makkai Ádám gondolatait hallhatták a jelenlevők Erdélyi György színművész tolmácsolásában, majd Zsille Gábor értekezett az 56-os események lengyelországi fogadtatásáról és irodalmi recepciójáról, Gróh Gáspár Németh László ötvenhatos szerepéről beszélt, Vasy Géza pedig Illyés Gyuláéról, Jánosi Zoltán Ratkó Józsefről, aki augusztus elején ünnepelte volna a nyolcvanadik születésnapját, tartott előadást, míg Ekler Andrea Nagy Gáspárról. A plenáris üléseket munkacsoport-ülések követték, amelyek közül az egyikben 1956 határon túli fogadtatásáról, hatásáról volt szó. Cseke Péter Történelmi idők kalodájában című előadásában a forradalom idején Budapesten tartózkodó erdélyi magyar szerzőkről beszélt, míg Dupka György az akkor a Szovjetunió részét képező kárpátaljai eseményekről. A vajdasági kapcsolatokat Tari István részletezte, előadásában kitérve többek között Benedikty Tamásra, Lovász Pálra, Dobrica Ćosićra.
A Tokaji Írótábor egyes programpontjaira hagyományosan Tiszaladányban kerül sor. Így volt ez az idén is. A Győri Elek Faluházban „Arccal a földön a Huszadik Század” című versszínházi előadást tekinthették meg az érdeklődők. A műsort az úgynevezett füveskerti költők verseiből Rózsássy Barbara állította össze, és Lázár Balázs, valamint Tallián Mariann színművészek adták elő. Ezt követően a helybeli II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyűjteményének ötvenhathoz köthető darabjaiból nyílt kiállítás. Az esti programban a tokaji gimnázium aulájában két folyóirat, az elsősorban nyomtatott formában megjelenő Székelyföld és az inkább a világhálón aktív Kortárs online mutatkozott be.
A Millenniumi Irodalmi Emlékparkban minden évben új táblát helyeznek el. Az idén a már említett Gérecz Attila Rácz Edit által készített emléktábláját avatták fel ünnepélyes keretek között. Az eseményen felszólalt Posta György, Tokaj polgármestere és Rózsássy Barbara, költő. Az ezt követő plenáris ülésen Lezsák Sándor beszélt a közelmúltban elhunyt Oláh Jánosról és saját ötvenhatos emlékeiről, Győri László az ötvenhatos közköltészetről, Sturm László a Vass István költészetében fellelhető ötvenhatos motívumokról, míg Rózsássy Barbara a füveskerti költőkről. A tábort záró fogadáson kiosztották a Tokaji Írótábor díját, amelyet ezúttal Ekler Andrea irodalomtörténész, Németh László elkötelezett kutatója kapott meg, míg a Nagyhordó-díjat Lezsák Sándor, a Hordó-díjakat pedig Bertha Zoltán, Fecske Csaba és Ködöböcz Gábor vihette haza.
