Jobbról: Vladimir Jerković, Draginja Ramadanski, Beszédes István, Vasagyi Mária és Fekete J. József
Hétfőn délután a zombori Petar Konjović középfokú zeneiskolában átadták az idei évi Herceg János Irodalmi Díjat Beszédes István zentai költőnek. A díjátadás korábban mindig a jeles zombori író május 11-i születésnapja köré szerveződött a Dunatáji Herceg János Napok keretében. A bírálóbizottság (Csík Mónika, Fekete J. József – elnök, Kontra Ferenc és Sándor Zoltán, mindannyian Herceg-díjas írók) még tavaly december 30-án meghozta döntését, két hónapra rá azonban az elismerést alapító Berta Ferenc Zsebszínház kénytelen volt fölhagyni tevékenységével. Ekkor Zombor város önkormányzata, valamint a Bielitzky Károly Városi Könyvtár jelezte, hogy a díjazás folytonossága érdekében átvállalja az anyagi költségeket.
A mostani díjátadás azért késett idáig, mert az újonnan fölállított koncepció keretében a díjazott saját könyvének a megjelentetése volt a jutalom, és ezt kellett előkészíteni – magyarázta Fekete J. József, a Zsebszínház elnöke. Hozzátette, hogy a díj továbbra is fönnmarad, de az alapítói jogot bizonyára átveszi a könyvtár, és megtörténhet, hogy a továbbiakban a lehetséges nyertesek körét a szépírók mellett a publicistákra és a fordítókra is kiterjesztik, de erről még egyeztetnie kell az önkormányzatnak és a könyvtárnak.
A zeneiskola zsúfolásig telt dísztermében a Zsebszínház elnöke mellett Vladimir Jerković könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, és szimbolikusan átadta a jutalmat, Beszédes István Kokon című, kétnyelvű verskötetét, amit Draginja Ramadanski fordított szerb nyelvre. A jutalom mellé természetesen járt a díjat igazoló hagyományos oklevél is. A Zsebszínház ugyanakkor egy Herceg Jánost ábrázoló festményt ajándékozott a könyvtárnak, amelynek egykoron igazgatója volt az író.
A műsort vezető Fekete röviden ismertette a díj odaítélésének indoklását: Beszédes István József Attila-díjas költő, prózaíró, drámaszerző, műfordító, irodalomszervező, a zEtna webmagazin és olvasóterem szerkesztője, valamint a zEtna könyvkiadó vezetője.
Gazdag irodalmi tevékenysége során sajátos hangot ütött meg az általa művelt mindhárom műnemben, amivel eleve méltán érdemesült elnyert elismeréseire és jutalmaira. Mindehhez hozzájárul műhelyteremtő munkája, aminek során sok fiatal szerzőnek teremtett publikációs lehetőséget, elektronikus folyóiratában és hagyományos, nyomtatott formában egyaránt. A zEtna-könyvek a vajdasági magyar könyvkiadás kiemelkedő publikációi, emellett a hagyományos zEtna Irodalmi Fesztivál határon átívelő kultikus rendezvény.
Beszédes munkásságában gyümölcsözőn ötvöződik az alkotás és a szervezés, ami külön fejezetét képezi a vajdasági magyar irodalomtörténetnek – mondta a zsűri elnöke.
Draginja Ramadanski a fordítás hitelessége és szépsége közti harmónia megtalálásáról, az eredeti szövegre való ráhangolódásáról beszélt. Kiemelte, hogy a Kokon verskötet olvasásához is alapos fölkészülés szükséges, mert egymástól nagyon távoli vagy éppen mégis közeli ismereti területeket szálaz össze, kezdve a mitológiától a biológián, földtanon, asztronómián át mély, elgondolkodtató nyelvi regiszterekben, egy zárt gondolati és szerkezeti egységet teremtve, amelyben a záróvers egybeér az elsővel.
A díjazott remeknek és pontosnak tartja a fordítást, ezért is olvashatók a könyvben párhuzamosan a versek, egyik oldalon a magyar, a szemközti oldalon meg a szerb szöveg, hogy azok akár sorról sorra összevethetők legyenek. Minden versről, amelyek egyébként betétverseket is tartalmaznak, néhány mondatban szólva rámutatott azok szimbolikájára, a költészet mitológiai gyökereitől máig is érvényes problematikájára.
– Nagyon örültem az e könyv nyitotta lehetőségnek, hiszen magam válogathattam a verseimet, és tipográfiailag is szabad kezet kaptam. Eleve úgy írtam a verseket, hogy fordíthatók legyenek, nem terheltem őket prozódiai megkötésekkel, rímes formával, amit korábban műveltem, de mégis került beléjük rím is meg szójáték. Draginja vállalta a fordítás rohammunkáját, s olykor szinte társköltővé, ikertestvérré vált. Illusztrációkat a frissen Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjban részesült Lázár Tibortól választottam a hiúságra hajazó csendéleteiből, hiszen a kötet első versében megjelenő Marszüasz is művészi hiúságának áldozata lett. Ismétlem: a tipográfia fontos szerepet játszik a kötetben, egyszer talán a bennem lakozó tipográfus is megírja saját verseit – nyilatkozta Beszédes István.
Az est folytatásában röviden bemutatták Vasagyi Mária A Kruspér-udvar angyalai és Ephemeria Silver (Fekete J. József) Haláltanfolyam című prózakötetét. Vasagyi elbeszélései kivételes nyelvi igényességgel, lexikális tudással, hatalmas történelmi erudícióval készülnek. Miként a szerző elmondta, minden története valós eseményt dolgoz föl, zömmel a család köré tömörítve azokat, noha valójában ezt a középpontot a fikció alapozza meg. A kötetben főszereplő a tér, és az adott fizikai helyszínt elhagyók sorsának módosulása.
Fekete az újabb alkotói álnév alatt megjelent könyvét a morbid címe ellenére lényegében vidámnak, talán akár viccesnek is minősítette. Kiemelte, hogy a kötet alcíme Köpönyegforgatások, az Ephemeria Silver szerzői név mellett pedig még egy tucatnyi más szerzői név is megjelenik benne, amire a könyv végén esszészerű magyarázatot is találhat az olvasó.
A rendezvényt a zombori születésű Székely István Spanyolországban élő világhírű zongoraművész és zenepedagógus minikoncerttel tisztelte meg, és miként mindig, közvetlenségével és muzsikusi bravúrjával elbűvölte a zombori közönséget.
