Életének 85. évében elhunyt Burány Nándor prózaíró, költő, szerkesztő, publicista.
Az elemi iskola és gimnáziumi tanulmányai után az újvidéki Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-szerb szakos tanári oklevelet, majd diplomát a Jogtudományi Karon.
Tanárként dolgozott a zentai gimnáziumban, újságíróként az Újvidéki Rádióban, az Ifjúságban. 1960-tól 1992-ig lapunk munkatársa, szerkesztője volt.
Munkásságát Neven-díjjal, Szenteleky Kornál Irodalmi díjjal, Üzenet-díjjal, Híd Irodalmi Díjjal is elismerték. A Magyar Írószövetség tagja volt. Számos kötete jelent meg. Egyebek mellett: Homok az aszfalton (1962), Összeroppanás (1968), Csőd (1970), Különszoba (1972), Kamanci Balázs (1977), Guzsaly (1980), Megtorlás (1984), Cserbenhagyott (1985), Margit-híd (1991), Articsóka (2011)
