Csütörtök este Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben immár tizedik alkalommal gyűlnek össze írók, költők, zenészek, művészek és művészetet kedvelők, hogy beszélgessenek egy kicsit a vulkán alatt. Ugyanis jubilál a zEtna webmagazin irodalmi fesztiválja, amelynek az idén társszervezője a veszprémi Pannon Egyetem MFTK Sziveri János Intézete, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Bethlen Gimnázium és a Zentai Gimnázium is.
Beszédes Istvánt, a zEtna főszerkesztőjét arról kérdeztük: hitte-e volna, amikor az első zEtna Irodalmi Fesztivált szervezte, hogy egy évtizeddel később is él és virul a rendezvény is és a webmagazin is? Elvégre sokan mondják, hogy ma a művészetnek, irodalomnak nincs közönsége, befogadója, fogyasztója, a zEtna mégis megoldja, hogy mindig legyen kinek beszélni... Beszélgetésünkbe bekapcsolódott a tanácskozás témafelelőse, Ladányi István egyetemi docens, a Sziveri János Intézet vezetője is.
Beszédes: Tulajdonképpen jó kis kalandnak indult a fesztiválszervezés, ahogy az egész zEtna-projekt is ott, a múlt évezred vége felé. Aztán kiderült, tartós következményei vannak. Hetvenhat kötet, tizennégy évfolyamnyi online folyóirat, közönségtalálkozóból valahol a kétszáz körül, és fesztiválból mindjárt tíz…
Ezúttal mi lesz a fesztivál vezérmotívuma?
Beszédes: A zEtnának mindig is valamiféle motivációját adta az irodalmi földrajz, a geomantia, ahogyan maga az elnevezés is egy fiktív földrajzi név. Ennek egyfajta vetülete az idei hívószó, az angol tag, ami címkét jelent, és a geotagging: az az eljárás, amellyel földrajzi metaadatokat fűznek egy-egy médiafájlhoz. Ennél egyszerűbb például a graffitisek szlengjében keresnünk magyarázatot, ott egyszerűen egy szignószerű firkát jelent, amelynek szerzője azt jelzi ezzel, hogy ott járt valaki, méghozzá úgy, hogy inkognitóját megőrizte. Szóval most ezeket a megérintett helyeket keressük, amelyeket megérintettünk, és persze egyúttal azokat is, amelyek megérintettek minket, a fesztiváli vendégek kiválasztott és kiválasztó helyeinek leírását: Babics Imre bakonyi helyeit, Ferdinandy György szigeteit, Tolnai Ottó homokból, a fesztivál festője, Miroslav Jovančić pangó vizekből serkenő meséit, fiatal írók GPS-koordinátáját, és a magukban is címkefelhő vendégfolyóiratok kitáruló atlaszait. Ez utóbbiak a fesztivál keretében a Sziveri János Intézettel és a Vajdasági Magyar Művelődési intézettel közösen szervezett tanácskozáson is kiemelt helyet kapnak.
Folyóirat-kultúra és online nyilvánosság a tanácskozás témája. Mit fed ez tulajdonképpen?
Ladányi: Az irodalmárok számára a folyóiratok létezése magától értetődő dolog, a folyóiratok szerkesztése, a folyóiratokban való publikálás természetes része az irodalmi életnek. Pedig az irodalmi periodikumok viszonylag új fejlemények, alig több mint kétszáz éve léteznek, és igazából a 20. században lettek az irodalmi élet egyik meghatározó tényezőjévé a könyv, a kiadók és a szerző mellett. És most, úgy látszik, megszűnőben van az új művek megjelenésének ez a formája, az időszakonként megjelenő, hozzáértők, „avatottak” által szerkesztett, egyetlen meghatározott rendben összeállított nyomtatvány, és a műhelyszerű, közös irodalmi tevékenységnek más formái, módjai jönnek létre folyamatosan. Ezek a körülöttünk lévő változások számos kérdést fölvetnek. Az egyik a hagyomány, a nyomtatott folyóiratok megőrzése, archiválása. Ennek szervezési, pénzügyi, jogi stb. vonatkozásaival foglalkozunk a tanácskozásunk első részében. A második témakörünk a nyomtatott folyóiratok és az irodalmi honlapok viszonya; körbejárjuk, hogy kiegészítői-e egymásnak, vagy a nyomtatott forma átadja a helyét a világhálós fórumoknak. Egyáltalán, mennyire stabil formációk ezek a szerkesztett honlapok, mennyire érvényesül a gyakorlatban a mégoly gondosan alakított arculatuk? Szétzilálják-e a befogadásukat a közösségi oldalakról történő gyors beleolvasások, vagy tudnak közvetíteni egy határozott ízlésvilágot, amely állandó olvasóközönséget biztosít nekik? Az irodalmi értékrendet, a kánon alakulását egyre inkább befolyásolják az egy-egy ember által létrehozott blogok, de akár a közösségi oldalakon szövődő dialógusok is.
A programok helyszínein túl, sikerült-e az irodalmi fesztiválnak túllépnie a Tisza mente kereteit?
Beszédes: Jellegét tekintve ez az egyetemes magyar irodalom egyik seregszemléje, amelynek fontos funkciója az is, hogy életben tartsa közvetlen környezetében az irodalmi érdeklődést. Mint ilyen, több mint regionális. Időnként eredményes nyitásai vannak a környező irodalmak, leginkább a szerb irányában. És olykor előfordulnak nemzetközi vendégek is, de semmiképp sem a nemzetközi modellt követi. Azt az adott költségvetéséből meg sem tehetné. Ehhez nem elég gazdag sem a Tisza mente, sem pedig Zenta, de kellemes, vendégszerető állomás, remélem ez ezúttal is bebizonyosodik.
November 7., csütörtök
19 óra, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnoka: BAKONYI TAGEK. Babics Imre, Szabó Palócz Attila beszélget • 20 óra, ugyanott: TAGEK TOBORZÓJA. Lapok a tízéves fesztivál fényképalbumából.
November 8., péntek
10 óra, Zentai Alkotóház: KÖNYVEK BIRODALMA. Csapody Kinga • 11 óra, Bolyai Gimnázium: MÉLYEBBRE! Ferdinandy György, Sinkovits Péter • 14 óra, Zentai Alkotóház: FOLYÓIRAT-KULTÚRA ÉS ONLINE NYILVÁNOSSÁG I. Tudományos tanácskozás és kerekasztal-beszélgetés. Beszédes István, Géczi János, Kokas Károly, Moldován István, Vonderviszt Lajos, Faragó Kornélia, Milián Orsolya, Hajnal Jenő, Ladányi István. • 15.15 óra, Zentai Gimnázium: 640 KBYTE. Csapody Kinga, Hanula Zsolt, Nemeh Dia, Pál Dániel Levente és Szalai Zsolt • 17 óra, Csóka, Városi Könyvtár: A közvetítő. Babics Imre, Szabó Palócz Attila • 18 óra, Ada, Szarvas Gábor Könyvtár: BEMUTATKOZIK A PRAE.HU. Balogh Endre, Evellei Kata, P. Horváth Tamás, Sopotnik Zoltán • 18 óra, Horgos, József Attila Könyvtár: Az Extől A pálinka dicséretéig... Bozsik Péter, Józsa Márta • 18 óra, Zentai Alkotóház: ÚSZÓ JELEK. Miroslav Jovančić tárlatának megnyitója és a TISZATÁJ bemutatója. Orcsik Roland, Kollár Árpád, Bicskei Gabriella • 19 óra, Zentai Alkotóház: Az ÚJ FORRÁS folyóirat-bemutatója. Jász Attila, Reichert Gábor, Szénási Zoltán, Papp Máté • 20 óra, Zentai Alkotóház: a SPANYOLNÁTHA bemutatója. Berka Attila, Vass Nóra, Vass Tibor • 21 óra, Zentai Alkotóház: TAGEZŐ VISZONY. Fesztiváli felolvasások • 22 óra, Mojo Club: FLUID. A Zoran Dukić – Miroslav Jovančić – Verebes Ernő trió koncertje
November 9., szombat
10 óra, Zentai Alkotóház: FOLYÓIRAT-KULTÚRA ÉS ONLINE NYILVÁNOSSÁG II. Losoncz Alpár, Mányoki Endre, Balogh Endre, Kollár Árpád, Faragó Kornélia, Bozsik Péter, Csapody Kinga, Jász Attila, Józsa Márta, Milián Orsolya, Orcsik Roland, Sopotnik Zoltán, Szabó Tibor Benjámin, Vass Tibor, Ladányi István, Hajnal Jenő. • 16 óra, Zentai Alkotóház: AZ EGYETLEN TERÜLET. Karin Pelte (Berlin) dokumentációs filmfikciója • 17 óra, Zentai Alkotóház: 640 KBYTE. Csapody Kinga, Hanula Zsolt, Nemeh Dia, Pál Dániel Levente és Szalai Zsolt • 18 óra, Zentai Alkotóház: AZ EX SYMPOSION TOLNAI-SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA. Bozsik Péter, Józsa Márta, Ladányi István, Tolnai Ottó • 19 óra, Zentai Alkotóház: BEMUTATKOZIK A PRAE.HU. Balogh Endre, Evellei Kata, P. Horváth Tamás, Sopotnik Zoltán • 20 óra, Zentai Alkotóház: MÉLYEBBRE! Ferdinandy György, Józsa Márta • 21 óra, Zentai Alkotóház: TÁNC A VÍZCSEPP KÖRÜL. Fotó: Szilágyi Nándor. Zene: Miroslav Jovančić, Verebes György, Verebes Ernő. Vers: Krnács Erika. Tánc: Milosits Péter.