Február 21–23. között zajlott az idei Kortárs Gyermekirodalmi Napok a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Három napon át illusztrátorok, képzőművészek, irodalmárok, a könyves szakma képviselői értekeztek a kortárs gyermekirodalom helyzetéről, jellemzőiről, s adtak gyakorlati, szakmai tanácsot pályakezdő íróknak, illusztrátoroknak, illetve mindazoknak, akik korunk gyermekkönyv-dömpingjében szeretnének eligazodni, s értéket képviselő kiadványt választani, vásárolni.
A rendezvényre betérők változatos, gazdag programkínálatból mazsolázhattak, hiszen szakmai kerekasztal, felolvasás, kiállítás, könyvkiadók bemutatkozásával egybekötött kedvezményes könyvvásár, kézműves foglalkozás, koncert váltotta egymást, s a technikai segédletnek (kihangosítás, vetítővásznak, szélesvásznú képernyők) köszönhetően a múzeum emeleti kiállítótermeiben sétálók is figyelemmel kísérhették az előadásokat, beszélgetéseket.
A rendezvény nyitónapjára időzített kiadói kerekasztallal a szervezők ízelítőt adtak a Kortárs Gyermekirodalmi Napok egészéből, ugyanis a magyar gyermekkönyvkiadók képviselőivel való beszélgetés során szóba kerültek mindazon témakörök, amelyekbe a rá következő napokban egy-egy szakértői előadás során betekintést nyerhettek az érdeklődők.
Kovács Eszter, a Pagony Kiadó szerkesztője a kortárs gyermekkönyv-trendekről szólva kiemelte, véleménye szerint az utóbbi tíz év alatt sokat javult a magyar gyermekkönyvek minősége, és bár a Magyarországon megjelenő könyvek alig tíz százaléka gyerekkönyv, egyre nagyobb hányaduk a szövegre és illusztrációra egyaránt adó, minőségi munka, és megállja a helyét az európai gyermekkönyvpiacon.
Paulovkin Boglárka grafikus az ide vezető útról beszélt, azaz illusztrátorok, szerkesztők, írók sokéves törekvéséről, hogy megkíséreljenek szakítani a több évtizede dívó édeskés sablonvilággal, helyette a művészet és design hangsúlyosabb alkalmazásával, valamint hangvétel-, nyelvezet- és koncepcióváltással újszerű, innovatív, piacképes kiadványokkal kísérlik meg felkelteni az olvasók érdeklődését.
Ezen célkitűzés hívta életre a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülését (MGYKE) is, ugyanis a kiadók az összefogásban látják legegyszerűbb módját annak, hogy képviseljék érdekeiket, és elérjék: kicsit felpezsdüljön és színvonalasabbá váljon a magyar gyermekkönyvpiac, hogy a gyerekkönyvekhez való hozzáállás és a gyerekirodalomról való gondolkodás Magyarországon is „felnőtté váljon”, és hogy minél több jó gyerekkönyv születhessen.
Az egyesülésbe tömörülő kiadók képviselői hangsúlyozták, fontos, hogy a gyerekirodalomhoz kapcsolódó szakemberekkel kölcsönösségen alapuló együttműködést alakítsanak ki, hogy a színvonalas kiadványok eljuthassanak a célközönséghez: gyerekekhez, szülőkhöz, pedagógusokhoz, könyvtárosokhoz, így közös erővel igyekezzenek elérni, hogy a gyermekekből művészetértő, a művészetet és olvasást szerető felnőtt váljék.
A MGYKE magára vállalta a Pagony Kiadó által életre hívott Aranyvackor és Kisvackor irodalmi és képzőművészeti pályázatok rendezését. A pályázatra írók és illusztrátorok, valamint gyermekek tematikus alkotásait várták, a legjobbnak ítélt pályamunkákból összeállított tárlatnak a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont. Így a gyermekirodalmi napok közönsége bepillantást nyerhetett a kortárs gyermekirodalmi „trendekbe”, hisz a szemle jellegű megmérettetésen a szakma jeles képviselői is részt vettek. Gyermeklapjaink, a Jó Pajtás és Mézeskalács szerkesztősége idén az Aranyvackor-kezdeményezés mellé állt, és különdíjat ajánlott fel a döntőbe jutott alkotások szerzőinek.
A rendezvényről a jövő heti Jó Pajtás hasábjain olvashatnak bővebben az érdeklődők.
