Csík Mónika

A Szekrénylakók című mesekönyvembe írt életrajzom szerint „Csík Mónika rímfaragó, mondathímző, nyelvkertész és hibavadász. Hogy mikor melyik? Mikor melyik. Ha kialussza magát, két centivel magasabb, mint általában. Mosolyog, amikor kisüt a nap, és kisüt a nap, amikor mosolyog. Ez persze túlzás, de egy mondathímző állíthat efféléket magáról, ő pedig hímez, hámoz és állít. Közben mosolyog, még akkor is, ha nem. Kedvenc színe a bögrekék, kedvenc tapintása a hernyópuha, kedvenc tárgya a katicás biciklicsengő, kedvenc mesehőse pedig Mikulásek, a tűznyelő. Szabadidejében a Világűr Gyöngyszemű Utazójával utazgat, vagy alamuszi cicáival ejtőzik, esetleg megpróbálja megfejteni a lesszabály lényegét.” Mivel e jellemzés minden sora örök érvényű, álljon hát itt is, azzal egészítve ki, hogy 1978-ban születtem Zentán, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén végeztem egyetemi tanulmányaimat, 2007 óta dolgozom Szabadkán a Magyar Szóban, lektorként, publicistaként. Eddigi szépirodalmi munkásságom mérlege tíz saját kötet és öt irodalmi díj.