Izgalmas történelmi utazásra invitálja látogatóit a szegedi Móra Ferenc Múzeum, ugyanis két összekapcsolódó tárlatával az ókori Kínába kalauzol. Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei című kiállítás kétezer év távlatába repít vissza, Kína első császárának, a Csin-dinasztia megalapítójának idejébe. A Kínát egyesítő Csin Si Huang Krisztus előtt kétszáz évvel uralkodott, s már trónra lépésekor megkezdte majdani sírhelye építtetését, egy terebélyes épületegyüttest, ami a becslések szerint 98 négyzetkilométernyi területen fekszik a föld alatt. A sírhelyet nagyjából ötven éve fedezték fel, s azóta tart a feltárása. A lelőhely érdekessége, hogy a történelmi romok között a régészek nyolcezer életnagyságú agyagkatonát is felfedeztek, feltételezések szerint az lehetett a feladatuk, hogy uralkodójuk testét védelmezzék a túlvilágon. A világ nyolcadik csodájának is nevezett agyaghadsereg néhány példányát, pontosabban az eredeti katonák pontos mását hozták el a szegedi múzeumba, így egy rendkívül látványos kiállítótérben, eredeti keleti harci zaj kíséretében, a látogató megcsodálhatja a hadrendbe állított agyaghadsereget. Lenyűgöző és egyben kissé borzongató látvány, ahogy a hadoszlopok sorakoznak, teljes fegyverzetben, mintha csak parancsszóra várnának. A katonák egyéni arcvonásokat, sajátos ruházatot és fegyvereket kaptak, aprólékosan kidolgozott a külsejük, és igencsak termetesek, egyenként több mint egy mázsát nyomnak. A látogatónak meg is fordulhat a fejében, hogy a készítőik nagyzoltak, hiszen a kínai nép köztudomásúan nem ilyen szálfatermetű, de a régészek szerint nem a szobrászok estek anno túlzásba, hanem valószínűleg a császár testőrségét vették alapul, melybe szép szál legényeket válogatták be, s az ókori mesterek róluk mintázták az agyaghadsereget. A tárlaton a katonák mellett agyaglovak és harci szekerek másolatai, valamint sok térkép, fotó és audiovizuális anyag is megtekinthető, amelyek révén betekintést nyerhetünk az ásatásokba, láthatjuk a helyszínt, a régészek és a restaurátorok munkáját. E különlegességek mellett ügyességi, tematikus foglalatosságok várják a látogatókat. Ki lehet például rakni hűtőmágnesekből egy álló jádepáncélt, amelynek az életnagyságú változata a kínai kiállítás másik részében, Az ókori Kína kincsei – A Jáde Császárok kora címűben eredetiben is megtekinthető.
E másik tárlat, az agyagkatonákhoz hasonlóan, szintén különleges, hiszen ókori kínai tárgyakat mutat be, amelyek a mindennapokhoz, a temetkezési szokásokhoz, az uralkodókhoz, valamint a Kína határán élt nomád népekhez kötődnek. A gyűjtemény kiemelkedő műtárgya az aranyszállal összefűzött, féldrágakő lemezekből álló jádepáncél, amely egy teljes testet befedő halotti öltözet. Arra szolgált, hogy az uralkodót védelmezze a túlvilágon. Ez a páncél is az agyagkatonák keletkezésének korából, az első császár halála utáni időszakból származik, és mivel efféle páncél mindössze néhány darab maradt fenn az egész Kínában, és az ottani törvények szerint egyszerre csak egy lehet az országon kívül, amíg Szegeden látható, addig másutt nem lehet ilyet megtekinteni. A tárlat emellett egyéb érdekes tárgyakkal, a Sanghajban őrzött ókori kincsekkel is kecsegtet. Láthatók például az ásatásokon talált eredeti temetkezési edények, kerámiák, fegyverek és használati tárgyak, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből gyönyörű veretek, öv-, kantár- és ruhadíszek, hun-kori üstök, valamint a Kínai Nagyfal egy téglája is. A kiállítás előtti térben óriási digitális érintőfal, a Magic Wall várja az érdeklődőket, melyen izgalmas formában lehet megismerni az ókori Kína tárgyait, érdekességeit. Családi programnak sem utolsó tehát e két kiállítás meglátogatása, hiszen a múltbéli kalandozás során nemcsak a Kelet történelmével ismerkedhetünk behatóbban meg, hanem az ókori kínai szokásokkal, művészetekkel, hiedelemvilággal is. Ráadásul mindezt innovatív formában, játékosan. Mindkét tárlat december 31-ig látogatható.
Nyitókép: Csík Mónika felvétele
