A Szabadkai Városi Múzeum szervezésében került sor az immár harmadik alkalommal megrendezett, A szecesszió világnapja elnevezésű kétnapos rendezvénysorozatra szerdán és csütörtökön. A program első napján A szecesszió és a természet, valamint az eszéki Szlavónia Múzeum 19. és 20. század üveggyűjteményét bemutató tárlatokat egész nap díjtalanul tekinthették meg az érdeklődők.
A műsor részeként a Szabadkai Városi Könyvtárban megnyílt a Szabadkai Városi Múzeum közreműködésével létrejött, a könyvtár állományából válogatott szecessziós könyveket és folyóiratokat bemutató kiállítás, amelynek szerzői Ljubica Vuković-Dulić és Ninkov Kovacsev Olga.
– Jellegzetes példákat választottunk, amelyek által prezentálható a szecesszió jelenléte a századforduló nyomtatványaiban, amikor az építészet területén is terjedt Szabadkán. Arra igyekeztünk rámutatni, hogy a szecesszió nem csak az építészetben volt jelen, hanem sok más területen is. Az élet minden szegmensében tetten lehet érni. A szecesszió Szabadkán az újságokban, a tipográfiában és a reklámokban, mondhatni korábban megtalálható, mint például az építészetben – hallottuk Ninkov Kovacsev Olgától. -- A városunkban megjelenő első igazán szecessziós címlap, a Bácsországé volt, amit Aczél Henrik tervezett. Ez a lap 1904-ben indult be, de akkortájt a Neven is tartalmazott szecessziós ábrázolásokat. A könyvtár állományában európai nagy könyvkiadók kiadványai találhatók meg ebből a korszakból. A folyóiratok közül meglelhető Milkó Izidor hagyatékából a Jugend című folyóirat példánya. Ez fontos, mert a német szecesszió onnan indult ki. Milkó Izidor a lap előfizetője volt, így direkt módon jutott el hozzánk. Aczél Henrik az egyik Jugend címlapról vett példát egy 1900-as számból. A könyvek is nagyot fejlődtek az 19. század végén, és a szecessziós könyvkiadásra is jellemző volt a Gesamtkunstwerk, azaz összművészeti alkotás. Több társművészet összefogására mutatkozott tehát szükség, a nyomda mellett közreműködött a könyvkötő, az illusztrátor, az író. Az enciklopédiák, a lexikonok és az atlaszok nagyobb-, míg a szépirodalom és a többi népszerűsítő jellegű könyv kisebb méretben jelent meg. Jellegzetességük, hogy színesek, megjelentek az illusztrált fedőlapok, valamint több anyag kombinálása, például textil, fém, elefántcsont stb. A címlapokon megjelenő, könyvkötők által készített motívumok közül, fellelhetők a virág- és női motívumok, a kanyargó vonalvezetés, a szecessziós tipográfia. A könyv belsejében szecessziós mintákból összeállított színes betéteket láthatunk, gyakran ex librisnek kihagyott helyeket, valamint fejezetléceket, zárómotívumokat, iniciálékat és illusztrációkat. Kiváló példákat találunk arra, amikor a kiadó hozzáértő művésszel dolgozott. A mi területünkről Oláh Sándort említeném. Oláh Sándor A repülő Vucsidolt illusztrálta, de 1913-ben ő készítette el az első szabadkai újságírónő regényének, a Kacag a sátán címlapját. Ez egy szimbolista szecessziós megoldás volt, és megtalálható a Szabadkai Városi Könyvtárban – mondta Ninkov Kovacsev Olga.
Sokan vettek részt a rendezvénysorozat keretében zajló Városnézőben című sétán is, amely során az érdeklődők Raichl nyomába eredtek és szakmai vezetés mellett gyarapíthatták ismereteiket Szabadka szecessziós épületeiről.
A szecesszió két napján úgy a Szabadkai Városi Múzeumban, mint a Szabadkai Városi Könyvtárban is előadások és műhelymunkák zajlottak. A rendezvény másnapján a múzeumban Evetović Klára művészettörténész tartott előadást Zágráb és Szabadka szecessziós építészetéről.
