Tegnap Szabadka városnapja alkalmából megnyílt az Időutazás című állandó néprajzi kiállítás a Szabadkai Városi Múzeumban. Az anyag a 18–20. századi Szabadka történeti és néprajzi sajátosságait, emlékeit mutatja be, különös figyelmet fordítva a városban élő különböző nemzetiségek kultúrájára és emlékeire. A kiállítás szerzője, megálmodója dr. Papp Árpád néprajzkutató, az intézmény főmuzeológusa, asszisztense pedig egy fiatal szabadkai néprajzkutató gyakornok, Horváth Andor volt.
– Rendkívüli öröm számomra, hogy a kiállítás végre tető alá került, és újra büszkélkedhet a város egy néprajzi tárlattal. Szabadka olyan város, ahol évszázadok óta több etnikum él együtt, ezért nagy kihívás volt úgy elkészíteni a kiállítást, hogy az minden közösség történelmét és kultúráját bemutassa. Ezért azokat a csomópontokat kellett megtalálni, amelyek egy olyan alapot teremtenek a későbbi kutatásoknak, amelyek az együttélést ünneplik és éltetik. Szabadka mindig úgy próbálta meg túlélni a történelem viharait, hogy azokban senki ne sérüljön, és a kiállítást is ilyen szellemben alkottuk meg – mondta dr. Papp Árpád. A kiállítás több térben kapott helyet, egymással párhuzamba állítva mutatja be a közös történelmet, a kollektív emlékezetet, valamint az egyéni történeteket, az egyes emberek vagy családok sorsát a 18. századtól napjainkig.
– A tárlat egy felhívás is a lakosság felé. A múzeum szakemberei szeretnék, ha az emberek segítenének pótolni a hiányzó tárgyakat, hiszen sok értékes tárgy a szemétben végzi, pedig a muzeológusok számára ezek gyakran pótolhatatlanok – tette hozzá dr. Papp Árpád, majd kihangsúlyozta, a kiállítás további célja, hogy a fiatalabb generációk is valamilyen szinten megismerjék az egykori mesterségeket és a múltat.
A rendezvény megnyitóján Góli Csilla, Szabadka Város alpolgármestere is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte a város kulturális intézményeinek szerepét és fontosságát. Hangsúlyozta: ezek az intézmények és azok munkatársai nélkülözhetetlenek a közösség számára, hiszen ők azok, akik összegyűjtik és megőrzik mindazokat az értékeket, amelyek az évtizedek, évszázadok során a szabadkai identitást formálták.
Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár is szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a kiállítás minden látogató számára maradandó élményt nyújt, nemcsak a szabadkaiaknak, hanem mindenkinek, aki ellátogat a városba. Hozzáfűzte: a tárlat hűen tükrözi és őrzi Szabadka történelmét, a város múltját.
A megnyitón dr. Kemecsi Lajos néprajzkutató, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója is jelen volt. A publikumhoz szólva elmondta, a modern történeti tudat egyszerre éltető forrása és szükségszerű következménye a nemzeti identitásnak.
Dr. Kemecsi Lajos néprajzkutató, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatja az állandó kiállítást (Molnár Edvárd felvétele)
– E néprajzi kiállítás tiszteletreméltó és bátor kísérlet. A koncepció merészen szakít a megszokott, leíró jellegű hagyományos kiállításokon megszokott iránnyal. Szándéka szerint elsősorban társadalomnéprajzi és folklór jelenségek hálózatára építve mutatja be a múzeum gyűjteményével a több nemzetiségű régió néprajzi jellemzőit. Ennek során nem a hagyományos szemléletet érvényesíti, hanem számos esetben folklorisztikai, strukturális és funkcionális szempontokat hangsúlyoz – magyarázta dr. Kemecsi Lajos.
A kiállítás egyebek mellett gazdag betekintést nyújt a céhes ipar és a kézművesség világába, miközben különleges darabokat mutat be távoli, Európán kívüli utazók gyűjteményeiből is. A tárlat egyik látványos eleme a vajdasági gyógyszerész egyesület nagyvonalú ajándéka, egy gyógyszertári berendezés. Ugyanakkor vallási- és életfordulókhoz kapcsolódó ünnepekből válogatva prezentálja a több felekezetű és nemzetiségű város szokásgyakorlását, de a hétköznapok tárgyi világából is ízelítőt nyújt a látogatóknak.
A kiállítás megnyitóján továbbá Bogdan Šekarić néprajzkutató, a Vajdasági Múzeum múzeumi tanácsosa és Ninkov K. Olga művészettörténész, megbízott múzeumi vezető is köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, a kiállítás összeállításán számos szakember dolgozott, ezért mindenkinek megköszönte a segítséget és a befektetett munkát.
A kiállításhoz egyébként egy gazdag illusztrációs, négynyelvű kalauz is megjelent, ami érdemben segíti a tárlatra látogatók számára a megértést, így szinte kézikönyvszerűen is alkalmazható a kulturális jelenségek értő összefoglalásaként.
A kiállítás létrejöttét többek között támogatta a magyarországi Múzeumi Egylet Magyar Géniusz Programja, valamint a szerbiai Művelődési Minisztérium, illetve a Tartományi Művelődési Titkárság.
Nyitókép: Látványos, részletgazdag anyag Szabadka történeti és néprajzi sajátosságairól (Molnár Edvárd felvétele)
