Mindennapi betevőnket valamikor régen sokkal keservesebb munkával tették az asztalra, mint napjainkban, és ezt a folyamatot mutatják be régi fotók és tárgyak által a Dobó Tihamér Képtárban. Mintegy húsz ember gyűjteményéből állt össze a Mindennapi kenyerünk elnevezést viselő kiállítás, melyet kedden délelőtt nyitottak meg szerény körülmények között, kevés látogatóval, ahogy azt a rendelet előírja napjainkban, ettől függetlenül a szervezők invitálják a látogatókat, hogy térjenek majd be a képtárba, hisz a fiatal szemnek számtalan újdonság látható a régiségek között. Muhi Zsuzsanna, a képtár vezetője kicsinosította erre az alkalomra a galéria belterét, hogy az igazán autentikus legyen, kemence, idős asszony, gyümölcsös tál, hatalmas, békebeli időket idéző házi kenyér, ezek már csak adalékok, de fontos adalékok ahhoz, hogy az időben vissza tudjunk repülni és átérezni a régi, letűnt kor hangulatát.
Szent István-nap közeledtével készült el a korhű kiállítás, melynek az aratás és a kenyérsütés a tematikája. Fotók, régi tárgyak segítik a betérőt visszaemlékezni vagy épp bepillantást nyerni abba az időbe, amikor az aratás másképp folyt, mint napjainkban. Ez is az életünk része, elődeink életéé, amit érdemes megmutatni az utókornak, ha máshogy már nem tudjuk, hát tárgyak és fotók által. Sok helyről kaptunk a családi gyűjteményekből, de például az oromi tájházból is féltve őrzött emléktárgyakat, amik akár száz évre is visszavezetnek minket – mondta Muhi Zsuzsanna, aki körbevezetve az érdeklődőket, hosszan tud mesélni az aratáshoz és kenyérsütéshez fűződő tárgyakról, képekről, mely fotók java részét Tandari Erzsébettől és Kovács Máriától kapták. A kispiaci emlékgyűjtő, akinek nevéhez könyvek is fűződnek, elmondta, hogy örömmel bocsátotta rendelkezésre a régi képeit.
– Régi gyűjteményem minden darabja a múltba való utazást és gyönyörködést teszi lehetővé. Több évtized gyűjteménye ez, de még élénken emlékszem is a régi aratásokra. Tízévesek elmúltunk a testvéreimmel, amikor szüleinkkel együtt mentünk aratni. A legkisebb testvérem kötelet terített, édesanya rárakta az első hónaljnyit, én a fivérem után voltam szintén marokszedő, majd édesanyám összegyűjtötte, és amikor egy előt levágtunk, össze kellett azokat a kévéket halhéba tenni, mert annyi kellett egy keresztbe, vagy annak a dupláját. Nagyon nehéz munka volt ez – mondta Kovács Mária.
A kiállítás hétfőn, kedden és szerdán 9-től 13 óráig tekinthető meg, csütörtökön és pénteken pedig 13 órától 17 óráig fogadják a látogatókat, díjmentesen a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban.