Nodar Viktorovics Csanba Pinocchio balett-ősbemutatójával ünnepelte meg a Szerb Nemzeti Színház április 29-ét, a nemzetközi táncnapot, amelyet Noverre, a modern balett előfutára tiszteletére vezettek be. A 18. században élt táncos és balettmester már egészen fiatalon fellépett a párizsi Opéra Comique-ban, Berlinben táncolt II. Frigyes porosz király előtt, Bécsben pedig Mária Terézia udvarában. 1775-től a francia forradalom kitöréséig Marie Antoinette királyné felkérésére a Párizsi Opera balettmestere volt.
Mivel a Nemzetközi Táncbizottság szerint a kormányzatok nem támogatják eléggé a táncművészetet, jóllehet az már ősidők óta az emberi kultúra része, a világnap fő célja a tánc népszerűsítése annak érdekében, hogy a táncok ismerete és gyakorlata minél inkább bekerüljön az oktatási rendszerbe is. A táncot abból a szempontból is fontosnak tartják, hogy egyetemes nyelve átlépi a politikai, kulturális és etnikai határokat, és összekapcsolja az embereket.
Az újvidéki balettelőadás szövegkönyve a firenzei író és publicista Carlo (Lorenzini) Collodi (1826–1890) meséje nyomán készült, amelyet az előbb folytatásokban írt az olasz Gyermekújság olvasói számára, majd a mű Pinocchio kalandjai (Le avventure di Pinocchio) címmel regényként látott napvilágot, és ma világszerte több mint 200 nyelven olvashatják a gyerekek és a felnőttek. Ez a könyv mintegy 135 év után is, esztétikai értékeinek köszönhetően, új alkotások, színházelőadások, filmek, irodalmi hősök születésének ihletője.
A hol kacagtató, hol részvétet keltő, de mindvégig izgalmas történet nemhiába az egyik legkedvesebb gyerekolvasmány, meseregény szerte a világon. A csintalan természetű főhős, amely közönséges fatuskó volt, sok mindenben hasonlít a mai kis olvasókhoz. Bizony ő sem akar iskolába járni, nem fűlik a foga a tanuláshoz, és csupán a lustálkodáson meg a csavargáson jár az esze. Végül a saját kárán tanulva, megokosodva lesz embergyerek, sőt – Dragan Jerinkić, a Pinocchio balett szövegkönyvének írója és koreográfusa módosításában – királyfi. Dzsepetto álma az a keret, amelybe Jerinkić belefoglalta a mesét. A koreográfiai fantáziát a tánckifejezés szolgálatába állította, a komikum elemeivel gazdagította a bábszínház és a cirkusz jeleneteiben, a dráma elemeivel és zeneileg izgalmas jelenetekkel fűszerezte a rablók elleni küzdelem jeleneteit, azokban a jelenetekben pedig, amikor a főhős eszméletét veszíti, és amikor Dzsepetto életéért retteg, táncjeleneteket és jellemformáló jeleneteket (Kéktündér és tündérkék, bolero, tarantella, valcer, a bábuk táncának variációi) iktatta be. A könnyed, légies légkörben egy új világ nyílik meg, a Tengeri Királyság medúzákkal, kagylókkal, hableányokkal. A fantázia vége pedig váratlan: Pinocchio királyfi lesz… Az a világ, amelyről Dzsepetto álmodik, örömmel tölt el bennünket, az álom és valóság határán pedig elámulunk, amikor a szeretet, az igazi barátság és egymás tiszteletének szálai szövik át egymást a koreográfus elképzelése szerint.
Nem csak a gyermekek, a felnőttek is élvezték és élvezni fogják a kortárs abház zeneszerző, Nodar Viktorovics Csanba csodaszép zenéjét. Az előadásban a mese, a zene, a tánc harmóniája áthat minden jelenetet. Dalibor Tobdžić díszlettervező és Mirjana Stojanović Maurič jelmeztervező, Marko Radanović világosító, a szakma kiválóságai sikeresen ötvözték a hagyományos és a legkorszerűbb művészi-technikai megoldásokat. A Szerb Nemzeti Színház balett-társulatának szólistáit, tagjait és az abház vendégtáncosokat a közönség előadás közben is lelkes tapssal jutalmazta. Ámult-bámult a közönség, mire képesek a táncosok. Főszerepben Naojuki Acumit (ez volt az első főszerepe), Milan Lazićot és Katarina Kljajićot láttuk. A bemutatón és az április 30-ai reprízen fellépett az Abháziai Állami Ének- és Táncegyüttes. Aki látta, mit produkáltak, azt mondta: táncművészet volt a köbön!
A Pinocchio-balett sikerének titkát pedig a Szerb Nemzeti Színház Évi Díjának többszörös karmester kitüntetettje, Aleksandar Kojić szavaival fogalmazzuk meg: „Mindnyájunknak szüksége van arra, hogy visszatérjünk a gyermekkorba. És ennek legjobb módja, hogy megnyerjen bennünket a színházművészet varázslata. Ez a balettelőadás elejétől végéig leköti a figyelmünket. Szemtanúi vagyunk annak, hogy mi mindenen megy keresztül szegény Pinocchio. Szurkolunk neki, együtt örülünk és együtt szenvedünk vele… És nem akarjuk, hogy ez a varázslat megszűnjön.”
A gyönyörű mesebalett-előadást május 8-án és 10-én 19 órakor ismét élvezheti az újvidéki közönség.
