Az 1861 óta működő újvidéki Szerb Nemzeti Színház egyes munkatársai nyáron is fáradhatatlanul tevékenykednek. A siker nem is marad el.
A Papháború (Pop Ćira i pop Spira) vígoperát, amelynek ősbemutatója ez év március 21-én volt az anyaszínházban, július 6-án a budapesti 11. Armel Opera Fesztiválon Adok-Papok címmel mutatták be a Szerb Nemzeti Színház zenekara és kórusa közreműködésével és Željka Milanović karmester vezényletével.
Stevan Sremac regénye, a két életvidám falusi pap viszályának története alapján Dejan Despić írt komikus operát, és Ivana Dragutinović Maričić rendező állította színpadra. A budapesti operafesztiválon a produkció, amelynek versenyszereplője Antonel Boldan román–francia tenor volt, kiérdemelte az európai Arte-közönségdíjat. A rangos európai elismerést a kiváló zeneszerző, aki a Szerb Nemzeti Színház Operájának vezetője, Havas Ágnestől, az Armel Opera Festival igazgatójától vette át. Dejan Despić nagy örömére a díjnak köszönhetően az operatársulat meghívást kapott a jövő évi operafesztiválra.
A színtársulat egyes tagjai is dolgoznak. Igor Vuk Torbica rendezte Frederico García Lorca Vérnásza Krvava svadba címmel egy hónapos próba után, csütörtökön, augusztus 9-én kerül bemutatásra Budván, a templomok közti szabadtéren a montenegrói színművészekkel együtt. Az újvidéki bemutatót a Szerb Nemzeti Színházban októberre tervezik.
A Vérnász Lorcának, a híres spanyol költőnek, próza- és drámaírónak a költői nagyságát dicséri. Igor Vuk Tobica, akinek ez lesz az első darabja, amelyet a Szerb Nemzeti Színházban állít színpadra, elmondta, hogy a produkciót az érzelmek viszik. Afféle „koncert” lesz: a Vladimir Pejković szerezte zenét élőben adják elő. Az előadás nemcsak szóra, hanem hang(zás)ra épül. Az utóbbi lényeges elemként felhívja a figyelmet egyes részletekre, éppen úgy, ahogy a költészet is teszi. A színészeknek nehéz feladatuk van, hogy a lakodalom dinamikáját statikusan jelenítsék meg.
Nincsen nevük a szereplőknek a darabban, amely a hagyományról és az ellene való lázadásról is szól, tragikus kimenetellel. Az Anya, Apa, Menyasszony, Vőlegény archetípusok, akikkel Lorca kritikus párbeszédet folytat. Ez kihat a Menyasszony alakjára is, aki Milica Grujičić színművésznő szerint nagyon szabad gondolkodású, viselkedésű személy. Semmilyen dac nem motiválja, csak az érzelem, a szerelem. Egy szerencsétlen helyzetben van: a körülmények, a társadalom, a szülők, a szerződés miatt nem lehet azzal a férfival, akit szeret.
– A rendező beszélt nekünk a házassággal való kereskedelemről, a lánnyal és a fiúval való kereskedelemről, a tőkéről és más dolgokról, amelyek ellenségei a természetnek. Ez mind nálunk is létezik. Feltesszük a kérdést, hol vagyunk ebben mi, emberek, hol vannak a mi érzéseink és törekvéseink? – mondta Milica Grujičić.
Igor Vuk Torbica bevallotta, nem könnyű nyáron dolgozni, amikor az ember szervezete már az évi szabadságra, a pihenőre van beállítva. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koprodukció mindig kihívás, új energiát szabadít fel, hiszen olyan emberek alkotnak, dolgoznak együtt, akik különben nem játszanának együtt színpadon.
