Az idén, azaz a Sárkány évében megtartott Topolyai Napok rendezvénysorozat részeként került sor a Neoton Família Sztárjai-koncertre. Az est folyamán felcsendültek olyan örökzöld slágerek, mint a Kétszázhúsz felett vagy a Tini-dal, azonban az esős időnek köszönhetően a koncert nem tartott Holnap hajnalig, viszont a félbeszakadt fellépést követően a rajongóknak lehetőségük volt találkozni a zenekar neves énekesnőjével, Csepregi Évával egy-egy kép vagy aláírás erejéig, aki időt szakított arra is, hogy válaszoljon a karrierjével kapcsolatos kérdéseinkre.
Az 1972-es Ki mit tud? tehetségkutatóversenyen kezdődött el a mai napig tartózenei pályafutása. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?
– Akkoriban az nagyon közkedvelt műsor volt. A tehetségkutató nagy népszerűséget hozott, sokakat indított el a pályán, többek között minket,Kócbabákat is. Hárman voltunk, és rögtön elkezdtünk fellépéseket vállalni – sokkal mobilisabbak voltunk, zenéltünk, főleg Pál Éva, hiszen ő kísért minket zongorán. Akkor nagyon megváltozott az életünk, belecsöppentünk a zenei világba. Nemsokára, 1974-ben beléptünk a Neotonba, de akkor még nem volt biztos, hogy állandó csapat leszünk. Sok helyen felléptünk, felvételeket készítettünk, s valahogy így vált eggyé a zenekar. Hivatalosan 1977-től lettünk Neoton Família. Olaszországba mentünk két és fél hónapig tartó turnéra. Voltak ilyen új gyakorlatok, amelyek összekovácsolták az együttest.
A dalaikon generációk nőttek fel, minden korosztály ismeri és szereti. Miben rejlik az örökzöld slágereik halhatatlansága?
–Volt néhány fontos dolog: populáris zenét játszottunkaz egyszerű embereknek, amilyenek mi magunk is vagyunk. Soha nem volt különösen nagy manír az öltözködésünkben, tehát egyszerűek voltunk. Magyarországon akkor a rock nagyon dívott, népszerű volt, és elhatároztuk, hogy mi is legalább olyan népszerű zenét csinálunk,sokkal nagyobb közönségnek. Divatbahoztuk, hogy úgy mondjam, a populáris zenét, azt a fajtáját, amely a diszkó- és a popzene keveréke. 1979 januárjában felfelé ívelt a karrierünk, akkor már a külföld is érdeklődött irántunk. Akkoribanritkaságnak számított, hogy szocialista országból érkezikcsapat. Az év végére már megvolt a Santa Maria lemezünk, amely nagy áttörésnek számított. A Santa Maria és a többi dalunk vitték a Neotont a külföldi sikerek felé.
Pontosan hogyan került erre sor?
– Az 1979 januárjában megtartott MIDEM Fesztiválon Japán és Spanyolország nagyonérdeklődött a Neoton Família iránt. A Toshiba-EMI és a Movie Play adta ki a lemezeinket, az utóbbi kiadó Spanyolországban, ahol turnéztunk is. Ekkorra már elkészült a Santa Maria lemez, és megindult a külföldi karrierünk, tehát külföld választott minket. Tízéves időszak volt ez Japánban, turnéztunk, sorra jelentek meg a lemezeink ebben az időszakban. Tokióban 1983-ban a Yamaha Fesztivált a Holnap hajnalig angol változatával, a Timegoesby-jal nyertük meg, ezáltal pedig bevonultunk a Yamaha történetébe. Külföldön a Don Quijote, de főleg a Santa Maria volt nagyon sikeres.
Hogyan alakult meg a mostani formáció?
– A zenekar 1990-ben feloszlott, majd Éva-Neoton néven folytattuk. A régi csapatból hárman maradtunk, ahogy most is együtt vagyunk:Baracs János, Végvári Ádám és jómagam. 2005-ben koncertet adtunk a Népstadionban, ahol újra összeálltunk, és azóta Neoton Família Sztárjaiként zenélünk. Dávid fiammal nagyon jó együtt dolgozni, 15 éves kora óta ő dobol a zenekarban, és már három dalt írt a Neotonnak. Minden második évben nagykoncerteket adunk, nemrég életműkoncertem volt, az Erkel Színházban pedig január 18-án szólókoncertet adok, amelyen a szólódalaim mellett természetesen a Neoton-dalok is felcsendülnek. Mindig egyre magasabbra tesszük a lécet, mert szeretnénk egyre jobban teljesíteni. Születnek új dalok, a világjárvány idején is készítettünk lemezt, olyan dalokkal, amelyeket a járvány ihletett. Nagyon jól vagyunk, nagyobb dobásokra is készülünk.
A karitatív jellegű cselekedetek sem állnak messze Öntől. Meséljen jótékonysági tevékenységéről!
– A Fényszóró Kulturális Alapítvány sérült, halmozottan fogyatékos gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozik, és most lesz 30 éves. Ebben az évben nagyon sok mindent sikerült megvalósítanunk, egyebek között zeneterápiás programot is. A mi koncertjeinkre mindig hívunk fogyatékkal élőket.
A világot jelentő deszkákon színésznőként is láthatta már a nagyérdemű. Legutóbb mely előadásban játszott?
– Sok szerepem volt a Ruttkai Éva Színházban. Legutóbb Neil Simon Különterem című előadásában játszottam, amely vicces és okos darab is egyben. Olyan, amilyen általában Neil Simon. Én alakítom minden titkok tudóját, Gabrielle-t. Kiváló színészekkel szerepelhetek. Nagyon jó előadásról van szó.
Nyitókép: A Neoton-dalokat szinte minden generáció ismeri és szereti (Kiss Zoltán, Herceg Elizabetta)
