Idén elég hirtelen tört ránk a borongós, hűvös, őszi idő. Ennek velejárójaként megszaporodtak a megfázásos tünetekkel járó, felső légúti megbetegedések is. Bár az élet a gyógyszerészet más területeire sodort el, még mai napig kérnek tőlem az emberek tanácsot, milyen vény nélkül kapható gyógyszert, vitamint vagy étrend-kiegészítőt vegyenek a patikában egy-egy tünet kezelése vagy megelőzése érdekében. Minap akadt meg a szemem egy kérdésen, melyben arra volt kíváncsi az egyik ismerősöm, hogy a sportvitaminként szedett NAC, azaz N-acetil-cisztein, megfázásos köhögés gyógyítására is alkalmas-e, az ízületi bántalmak csökkentésén kívül. Igencsak meglepődtem a kérdést olvasva, hiszen nemhogy ilyen indikációjáról a NAC-nak nem tanultunk az egyetemen, azt sem tudtam, hogy ezt a vegyületet étrend-kiegészítők formájában is meg lehet vásárolni.
De mi is ez a molekula? A NAC építőeleme, a cisztein egy nem esszenciális, kéntartalmú aminosav. Nem esszenciálisnak nevezzük azokat a fehérjéket alkotó aminosavakat, melyeket a szervezet is elő tud állítani, ha azt táplálékkal nem adjuk meg a számára. A testünk biokémiai folyamatok során egy másik aminosavból, metioninból képes előállítani, bár erre igen ritkán kerül csak sor, hiszen a különböző húsokban, tejben és tejtermékekben, zabban és teljes kiőrlésű búzalisztben magas koncentrációban van jelen a cisztein. Rendben, de akkor mit jelent ez az „N-acetil” kifejezés a cisztein előtt, és miért ilyen formában található meg ez az aminosav a különböző gyógyszerekben (Fluimucil®, ACC®) és étrend-kiegészítőkben? Nem szeretnék elmerülni még a diákok által sem annyira kedvelt gyógyszerkémia bugyraiban, elég csak annyit tudnunk, hogy az aminosav nitrogén, azaz N atomjához kapcsolva egy ecetsavmolekulát (ecet = „acet”) sokkal stabilabb, könnyebben kezelhető és jobb felszívódású anyagot kapunk.
Az orvoslásban és a gyógyszerészetben ezt a vegyületet hurutos, azaz produktív köhögés esetén alkalmazzuk. A NAC szerkezetének köszönhetően képes a légcsőben és a léghörgőcskékben letapadt sűrű váladék viszkozitását csökkenteni. A váladék sűrűségét ilyenkor az immunrendszer által kiváltott gyulladás okozza, hiszen megfázás során fehérvérsejtek milliói és baktériumok tízmilliói küzdenek egymással. A csatározás közben ezek a sejtek elhalnak, de fennmarad utánuk fehérje és annak DNS-szálai. Képzeljük el azt, hogy ezek a szálak összegabalyodnak és viszkózussá teszik a tüdőnyálkahártyán természetesen termelődő váladékot! Ezeket a szálakat képes az acetilcisztein elektrosztatikus módon feloldani és a váladék sűrűségének csökkenésével megkönnyíteni a felköhögését.
Más szempontok miatt is érdemes hurutos, azaz nem száraz köhögés esetén ezt a fajta nyákoldást választani. Tapasztalatom szerint az emberek akár kétharmada is fájdalom- vagy lázcsillapítás céljából paracetamoltartalmú gyógyszert vagy forróital-port vesznek magukhoz. Ezzel alapjáraton nincs semmi gond, hiszen a paracetamol már egy régi „nagyágyú” a megfázás tüneteinek kezelésében, és meglehetősen biztonságosan alkalmazható különböző korcsoportok és betegségek esetén is. A baj ott kezdődik, ha valaki öngyógyszerezésbe kezd egy-egy megfázáskor, és nem veszi észre, hogy a fájdalomcsillapítójában, a lázcsillapítójában és akár a lefekvés előtti forróital-porában is meglehetősen magas mennyiségű paracetamol található. A paracetamol nagy dózisban súlyos májkárosító hatású. Ám ha valaki járatos a toxikológia, gyógyszertan és biokémia világában, észreveheti, hogy az N-acetil-cisztein szerkezete kiváló forrásként szolgálhat egy úgynevezett glutation nevezetű természetes védőmolekulának. Ez a NAC segítségével létrejött glutation kiváló antioxidáns hatású anyag, mely képes ellensúlyozni az akut paracetamolmérgezés következményeit. Bár mindenkinek azt javaslom, hogy a házi patikája felkutatása után kérdezze ki gyógyszerészét vagy orvosát egy-egy megfázásos terápia felépítése érdekében, hasznos információ lehet az, ha tudjuk, az N-acetil-cisztein képes ellensúlyozni a paracetamol káros hatásait.
Étrend-kiegészítőkben való használata is valószínűleg a glutationszintézis fokozásában keresendő. Sok termékleírásban antioxidáns, immunerősítő és májvédő tulajdonságot társítanak a NAC-hoz, ami végül is nem tűnik butaságnak. Bár az antioxidáns-rendszerünk támogatása hozzájárulhat a test egészének jobb működéséhez, immunválaszt fokozó hatásról azért mégsem beszélnék az N-acetil-cisztein esetében. Bár a szabad gyökök tényleg hozzájárulhatnak a sejtöregedéshez és sejtkárosodáshoz, azt még nagyobb szemfényvesztésnek tartom, ha egy-egy NAC-ot tartalmazó étrend-kiegészítő gyártója öregedésgátló vagy rákmegelőző ígéreteket tüntet fel a csomagoláson. Sportvitaminként való alkalmazása viszont támogatott lehet, hiszen a cisztein erősítheti a kötőszöveteket, illetve az inak és ínszalagok egyik alkotóelemének is számít a belőle felszabaduló aminosav. Emellett az idegi folyamatokhoz nélkülözhetetlen, taurin nevezetű anyag testen belüli képzését is támogathatja, tehát nemcsak a sportolók, de a szellemi munkát végzők esetében is akár érdemes lehet fogyasztása. De vajon mennyi az annyi?
Sok vegyület, hatóanyag vagy növényi kivonat esetében csak a dózis- vagy a koncentrációkülönbség különíti el a gyógyszert az étrend-kiegészítő vagy kozmetikum társától. Vannak tehát olyan étrend-kiegészítők (vagy kozmetikumok), melyek tartalmazhatnak gyógyszermolekulának számító anyagot, csak alacsonyabb dózisban vagy koncentrációban. E logika mentén kerestem rá különböző gyártók NAC-termékeire, amikor érdekes felfedezést tettem. Míg a gyógyszertár polcain megbúvó N-acetil-ciszteint tartalmazó gyógyszerek maximális dózisa és adagolása is 600mg/nap, addig egyes táplálékkiegészítők nemcsak, hogy ugyanazzal a dózissal manipulálnak, még akár annak duplájával is, azaz 1200mg/kapszula, 1200mg/nap adagban. Feltehetjük a kérdést, hogy ez miképp lehetséges. Valószínűleg úgy, hogy a NAC egy biztonságos aminosav-származék, mely számos terápiában alkalmazható. Attól függetlenül egy egészséges embernek sem érdemes megugrania a köptetők által ajánlott legmagasabb napi dózist. Egyrészt azért, mert a magasabb aminosav-bevitel befolyásolhatja a vesefunkciókat, másrészt egy plusz anyag bevitele mindig megemeli a különböző gyógyszer-interakciók kockázatát. Mindenképp javasolnám, hogy antibiotikumok, szívre és idegrendszerre ható gyógyszerek esetében két óra különbséggel igyuk a NAC-ot, teljesen mindegy, hogy vitamin vagy köptető gyógyszer formájában visszük be. Várandósság és szoptatás esetén a különböző kutatások hiányában érdemes lehet kerülni a mesterséges NAC-ot tartalmazó készítményeket, bár a kisded s az idegrendszeri fejlődéséhez nélkülözhetetlen taurinszintézis miatt érdemes odafigyelni, hogy magas ciszteintartalmú étrendet kövessünk. Bár ez az anyag, mint már említettem, igencsak biztonságosnak számít, felszívódása a bélrendszerben igen csekély, ennek érdekében éhgyomorra való fogyasztását szokták javasolni. Figyeljünk viszont oda, hogy ha „gyenge” és érzékeny a gyomrunk, diszpepsziában vagy gyomorfekélyben szenvedünk, kerüljük az N-acetil-ciszteint, hiszen könnyen tudja irritálni a gyomornyálkahártyát, émelygést vagy hányingert előidézve!
Összefoglalva: Az N-acetil-cisztein egy aminosav-származék, melyet a gyógyászatban köptetőként és paracetamolmérgezés esetén alkalmazunk. Étrend-kiegészítőkben való alkalmazása is főleg „méregtelenítő”, azaz antioxidáns hatásával magyarázható, illetve az inak és ízületek egészségéhez is hozzájárulhat a rendszeres NAC-fogyasztás. Bár e vegyület felszívódása igencsak rossz, nem szabad meghaladni a napi 600 mg-os dózist, illetve fogyasztását megelőzően érdemes kikérni gyógyszerészünk véleményét az N-acetil-cisztein haszon-kockázati egyensúlyának felmérése érdekében.
(A cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
