A hideg idő beálltával a cseppfertőzés útján terjedő betegségek rendszeresen időszerűekké vállnak. A kanyaró (morbilli) is egy ilyen vírusos eredetű, rendkívül fertőző megbetegedés. A kanyarót kiváltó kórokozó a légutakon keresztül kerül be a szervezetbe. A fertőzés forrása kizárólag a beteg gyermek.
Az egyik legelterjedtebb gyermekkori fertőző betegségnek számított a kötelező védőoltás bevezetése előtt. A nem oltottak között járványszerűen terjed, egy fertőzött gyerek egész iskolai osztályokat betegíthet meg ott, ahol az átoltottság aránya alacsony. Erre világszerte az MMR vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a fültőmirigy-gyulladás és a rózsahimlő ellen is védettséget ad.
Sajnos ennek ellenére az utóbbi években egyre gyakrabban törnek ki kanyarójárványok. A védőoltás elmaradása, a kanyarójárvány kialakulását igen valóságossá tette.
A jelenlegi hivatalos adatok alapján hazánkban az átoltottság aránya 75% körül mozog, ami jóval a kollektív immunitást garantáló 95%-os oltottsági ajánlás alatt van.
A járványveszély oka, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében vagy más okból – nem oltatja be gyermekét. A sajtóban megjelent, tudományosan azonban sohasem bizonyított információ, hogy az MMR oltás autizmust okoz, szintén egyik tényezője ennek.
Ezért fontos megemlíteni, hogy milyen későbbi szövődmények jelentkezhetnek egy esetlegesen rosszul végződő fertőzést követően. Ezek közül az egyik legfélelmetesebb az agyvelőgyulladás egy olyan krónikus formája, amely néhány év alatt mindig végletes kimenetelhez vezet. Ha a kanyarófertőzés a terhesség alatt következik be, a magzat is megbetegszik, és a születendő gyermekben vagy súlyos tüneteket okoz, vagy spontán vetéléshez, koraszüléshez vezethet.
A kanyaró jellegzetes szabályszerűséggel zajlik le. Kezdetben leginkább egy súlyosabb megfázásra emlékeztet, ami napról napra rosszabbodik. A tünetek a megfertőződés után 6–21 nappal jelentkeznek. Az első három-négy napban még nem jelennek meg a jellegzetes kiütések. A gyermek szeme könnyes és csillog, ha lehúzzuk az alsó szemhélyat láthatjuk, hogy azok lángvörösek. Mindezen tüneteket folyamatos száraz, kínzó köhögés kíséri. Ilyenkor a beteg gyermek erősen fertőz. A láz napról napra egyre magasabbra emelkedik. A kiütések általában a negyedik napon jelentkeznek, amikor a láz is eléri a csúcspontot. Igen jellegzetes a kiütések megjelenésének helye és terjedelme. Először a fül mögött észlelhető néhány lencsényi, rózsaszín pötty, innen az arcra és a nyakra, majd a törzsre, végül pedig a végtagokra terjednek át, a pöttyök egyre nagyobbak és sötétebbek lesznek. A láz továbbra is magas marad, a köhögés minden törekvésünk ellenére nem enyhül.
A gyermek álmatlanságtól elgyötört, a magas láztól és kínzó köhögéstől nagybeteg benyomását kelti. Közérzete meglehetősen rossz egy-két napig, amíg a kiütés terjed. Ezután, ha nincsen szövődmény, gyors javulás áll be. A betegség tüneti kezelést igényel; hangsúlyoznám a lázcsillapítást, a köhögés enyhítését.
A kanyarót a lehetséges szövődmények teszik veszélyessé. Ha a láz a kiütések megjelenése után is megmarad, vagy rövid időn belül azok elmúltával ismét megjelenik, valamilyen szövődményre kell gyanakodnunk. Ezek közül a leggyakrabban a középfülgyulladás, hörgőhurut és a tüdőgyulladás jelentkezik, melyek a kanyaróval ellentétben gyógyszerekkel kezelendők.
A gyógyulást követő egy hétig a kisgyermeket különítsük el a pajtásoktól!
Mindenképpen ajánlatos felkeresni az orvost, ha gyermekünk lázas, köhög, és kiütések jelennek meg rajta.
