Igaz, már egy jó ideje beütött a nyári forróság és a strandszezon, mégis akadnak olyanok, akik a nyaralás előtti pár hétben szeretnének megszabadulni azoktól a fránya zsírpárnáktól. A helyes étrend, kalóriadeficit, makrotápanyagok és a mindennapi mozgásra való odafigyelés viszont sokszor nem hoz olyan gyors és látványos eredményt, sikert, mint ahogy azt – a tükör előtt állva – elvárnánk. Ilyenkor kerülnek képbe a különböző interneten, drogériákban vagy akár a gyógyszertár polcairól megvásárolható étrend-kiegészítők.
Mint tudjuk, az étrend-kiegészítők a mindennapi étrendünket hivatottak kiegészíteni, azaz nincsen semmilyen tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bármilyen betegséget képesek lennének kezelni vagy megelőzni. Ez az első probléma, amivel szembe találjuk magunkat a „fogyitabletták” világában, hiszen sokféle hatásmechanizmusú növényre, gyógynövényre rá lehet fogni, hogy hozzájárulnak a testsúly csökkentéséhez. Fogyáskor mindenképp arra kell odafigyelnünk, hogy kizárólag a testben megbúvó zsírszövetből veszítsünk, ne például az izmaink tömegéből.
Víz- és hashajtók, rostdús készítmények
A test súlyának csökkenését viszont úgyis el lehet érni, ha hashajtó vagy vizelethajtó növényeket, azoknak teáit vagy kivonatait viszünk be a szervezetünkbe. Ezeknek a növényeknek, táplálékkiegészítőknek nincsenek valós zsírégető tulajdonságaik. A híres diuretikus növények közé tartozik a csalán (Urtica dioica), lestyán (Levisticum officinale), petrezselyem (Petroselinum crispum), nyírfalevél (Betula pendula) stb., melyek csak a szervezetben megtalálható folyadék ürítését fokozzák. Legtöbb esetben nem okoznak semmilyen problémát, ám vese- és szívbetegek óvatosan fogyasszák gyógyszerész vagy orvos felügyelete mellett az előbb említett vízhajtó készítményeket!
A hashajtókkal már más a helyzet. Igaz, a széklet elhajtásával csökkentjük a testsúlyt, de ez csak egy átmeneti állapot, mely a szervezet vízháztarásának felborulásával járhat, tehát a szennalevél (Senna species), aloétejnedv (Aloe vera), kutyabengekéreg (Rhamnus frangula) stb. Hosszú távú alkalmazását szintén csak szakmai monitorozás mellett javasolnám.
Biztonságos alternatívaként szolgálhatnak a magas rosttartalmú készítmények, melyek egyrészt képesek megduzzadni a gyomor-bél traktusban, így okozva egyfajta teltségérzetet, másrészt, mint egyfajta molekuláris hálóként viselkedve, képesek megkötni a zsír- és cukormolekulákat. E mechanizmusok révén az élelmi rostok csökkenteni képesek az élelmiszereink glikémiás és ateroszklerotikus indexét egyaránt. Ilyen izolált növényi drognak számít az útifűmaghéj, a lenmag, illetve a lisztté őrölt változata vagy egzotikusabb társaik, mint a fügekaktusz vagy az ördögnyelvből készült termékek. Étkezés előtt fél órával, nagy mennyiségű folyadék bevitelével ajánlott a fogyasztásuk. Polifarmácián lévő betegek esetében, azaz nagyobb mennyiségű gyógyszeres terápiát folytató embereknél, figyeljünk oda, hogy a rostban dús táplálkozást legalább két órával toljuk el a gyógyszerek beszedésétől, hiszen a rostok a gyógyszerek felszívódását is befolyásolhatják!
Keserűnarancs, hoodia kaktusz, garcinia
De mégis mi a helyzet az internet sztárjainak számító keserűnaranccsal, Hoodia kaktusszal vagy a garcinia terméséből nyert kivonatokkal? Először is szeretnék visszautalni a cikk elején leírt különbségre a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között. Ha ezek a növények vagy a bennük található hatóanyagok valóban annyira hatásosak lennének, mint ahogy azt az interneten terjesztik, akkor már rég gyógyszer készült volna belőlük. Másik forgatókönyvnek számíthat az, ha a gyártó egyszerűen csak hazudik, csal, és növényi kivonatok helyett valós gyógyszernek vagy kábítószernek minősülő anyagokat rejt egy-egy kapszulába, no de erről majd egy kicsit később bővebben.
A Garcinia cambogia és a benne található HCA, azaz hidroxi-citromsav az utóbbi öt-tíz év egyik leghíresebb fogyasztószerének számít a világhálón. A gyártók elmondása szerint a garcinia kivonata és a benne található nagy mennyiségű HCA képes megváltoztatni a test zsíranyagcseréjét, így elősegítve a fogyást. Sajnos eddig egy tudományos kísérlet sem bizonyította ezt a felvetést, még akkor sem, ha az alanyoknak magából a tiszta HCA anyagból adtak, nem a növény őrleményéből vagy kivonatából. Hasonló eredményekkel zárultak a keserűnarancs (Citrus aurantium) héjában található, az úgynevezett p-szinefrinnel végzett kutatások is. Bár a szinefrin molekuláris struktúráját tekintve nagyon hasonlít a szervezetben megtalálható egyik legfontosabb „zsírégető” hormonra, az adrenalinra, az apró különbségek, a hatóanyag rossz felszívódási képessége vagy kötődési tulajdonságai révén sem a metabolizmus (vérnyomás, pulzus vagy testhőmérséklet) emelkedéséről, sem fogyásról nem beszélhetünk ennek az anyagnak az estében. Végül és nem utolsósorban, említeném meg a hoodia kaktuszt. Gondolom, nem árulok zsákbamacskát: ezzel a növénnyel sem érhetünk el szembetűnő eredményeket, annak ellenére sem, hogy az anekdoták szerint különböző afrikai törzsek, táplálékhiány esetén, ezzel a növénnyel csökkentették éhségérzetüket. Akkor viszont milyen alapjaik lehetnek a híres Hoodia p57 termékkel elért sikereknek?
Ha az étrend-kiegészítők világában valami szinte azonnali és látványos hatást okoz, mint ahogy már említettem is, gyanakodnunk kell, hiszen ilyen hatásokat csak gyógyszerek válthatnak ki. A Hoodia p57 esetében is a hirtelen fogyást és az éhségérzet szinte teljes semlegesítését egy úgynevezett szibutramin nevezetű, piacról bevont gyógyszermolekulával érik el. A szibutramin a már említett adrenalin nevezetű hormont képes utánozni a szervezetben, eufórikus, azaz egyfajta dopaminhatást mellőzve (mint ahogy azt tennék a diszkódrogoknak számító amfentamin-származékok, a metamfetamin). A gyógyszer igencsak hatásosnak számított, csak a szervezet metabolizmusát felpörgetve felgyorsította a szív működését is, azaz a pulzust és a vérnyomást, így okozva szívleállást, illetve egyes emberek központi idegrendszerére hatva pszichózist is. Ezen adatok bírtokában Európában betiltották ennek a gyógyszernek a forgalmazását. Hatásossága miatt viszont elkezdték étrend-kiegészítőkhöz adagolni, mivel ezek alkalmazása – a termékek hatósági szempontból ugyanis jobban hasonlítanak egy vekni kenyérre, mintsem egy gyógyszerre – teljesen kontrollálatlan körülmények között zajlik.
Ha egy-egy gyanús körülmények között szerzett fogyasztótabletta esetén szívdobogást, hányingert, rossz közérzetet, idegességet, alvászavart vagy agressziót tapasztalna, azonnal hagyja abba a szer fogyasztását, és jelentse tüneteit orvosánál, a terméket pedig gyógyszerészénél, hiszen valószínűleg pszichoaktív drognak számító vagy gyógyszerrel szennyezett étrend-kiegészítővel mérgezte meg szervezetét!
Hogy mi a gyógyszerész tanácsa? A cikk első felében felsorolt magas rosttartalmú növényeink hiteles publikációk szerint kalóriadeficit mellett, de a kontrollcsoportokhoz képest havi egy kilogrammnál nagyobb testsúlycsökkenést is ki tudtak váltani. Ez azt jelent, hogy ha betartunk egy 500 kalóriamegvonással járó diétát, olyan makrotápanyag-eloszlással, melyben nagyobb hangsúlyt kapnak a fehérjék, úgymint a húsok, halak, tejtermékek, tojás, és minimálisat a különböző szénhidrátok (kenyér, liszt, krumpli, rizs, tésztafélék és édességek), akkor havi körülbelül két kilogramm fogyás mellett plusz még egy kilót is fogyhatunk, azaz másfélszer jobb eredményt tudunk elérni élelmi rostok rendszeres fogyasztásával. Tudom, a havi 2-3 kilogramm talán nem igazodik a felgyorsult világunk elvárásaihoz, de kitartó munkával és heti pár óra sétával hosszú távú sikereket is képesek lehetünk elérni, túlreklámozott és akár veszélyesnek számító „fogyasztótabletták” alkalmazása nélkül is.
(A cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
